Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 2 19 tesen és szépen indokolja meg állásfoglalását. Ez indokolás azonban egy ponton nem meggyőző. Nevezetesen a B. T. K. 20. §-ára vonatkozó részében. A törvény itt kimondja, hogy fogházbüntetés, továbbá pénzbüntetés, mint főbüntetés, csak vét­ségekre alkalmazandó. Ezzel ki van mondva az is, hogy a fog­házzal vagy pénzbüntetéssel büntetendő cselekmény vétséget képez. Minthogy pedig a bírót másrészt feljogosítja, hogy a B. T. K. szerint büntettet képező cselekményre korrekciona­lizáció útján ily büntetést szabjon: ezzel a bírót arra is feljogo­sítja, hogy az ily cselekményt vétséggé lefokozza. Az ekkép vétséggé lefokozott cselekmény pedig a B. T. K. 106. § utolsó bekezdésének rendelkezése alá esik. Ezért sajnálatos, hogy a 94. sz. döntvény meghozatalánál nem a koronaügyészség véleménye jutott érvényre. A K. egy későbbi határozata (B. J. T. LXXX. 17. 1.) e döntvényt a B. T. K. 2. §-ának rendelkezése alá vonva kimon­dotta, hogy e döntvényben foglalt jogtétel az ennek megalko­tása előtt elkövetett cselekményekre alkalmazást nem nyer. Ezek szerint a döntvény egyelőre gyakorlati hatállyal nem bír. Gya­korlati hatálya akkor fog kezdődni, amikor a megalkotása után elkövetett, bűntettet képező, de vétséggé korrekcionalizált cse­lekmények tekintetében a vétségi elévülési határidő jelentkezni fog. Tehát három év múlva. SS-i 57- §§• Előfordult, hogy az alsóbíróságok a viselt hi­vatal és állás elvesztését három évi időtartalomban állapították meg. Ez a téves döntés alkalmul szolgált a Kúriának, hogy az eddigi joggyakorlatnak megfelelőleg kimondja, hogy a viselt hivatal vagy állás elvesztése csak akkor mondható ki, ha vád­lott tényleg viselt valamely hivatalt vagy állást, és hogy e mel­lékbüntetés nem szólhat bizonyos időtartamra (B. J. T. LXXIX. 136. 1.). A viselt állás elvesztését a joggyakorlat már a B. T. K. életbelépését követő esztendőkben élesen megkülönböztette a hivatalvesztéstől, mint mellékbüntetéstől. (B. J. T. IX. 238. 1.) Előbbi mellékbüntetés természeténél fogva kizárja, hogy az bi­zonyos időtartalomban szabassék ki. Mert e mellékbüntetés szemben a hivatalvesztéssel nem vonja maga után az illető állás elnyerésére való képesség elvesztését is. Ebben különbözik egy­mástól a szóbanforgó két mellékbüntetés. Ó5. §. A kísérletnek a befejezett bűncselekménytől való elhatárolása kérdésével foglalkozik a K. határozata, mely kimondja, hogy a közirathamisítás (B. T. K. 3^1. §) az által válik be­lejezetté, hogy a közokiratot jogsérelem okozására alkalmas állapotba hozzák. Az érettségi bizonyítvány meghamisításával

Next

/
Oldalképek
Tartalom