Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Az új büntetőnovella és a perorvoslat reformja

AZ ÚJ BÜNTETŐ NOVELL A ÉS A PERORVOSLAT REFORMJA. I [ kolatlan perorvoslatok számának csökkentésére. így az 1920. évi német büntető eljárási javaslat úgy rendelkezett, hogy a vádlott által használt fellebbezéshez a közvádló a fellebbezési határidő lejárta után is csatlakozhatik, legkésőbb egy héten belül attól a naptól számítva, amikor a fellebbezett ügy iratait a bíróság vele közölte (312. §.). Ezt a rendelkezést az indokolás azzal támogatja, hogy a vádlottat vissza kell tartani könnyelmű perorvoslat használatától (Indokolás 23. lap). Ebből a javaslatból nem lett ugyan törvény, de a csatlakozásra vonatkozó szabályának kétségtelenül megvan a jellemző ereje. Pedig Németországban a perorvoslatok használatának módja egyébként is alkalmas arra, hogy a vádlottat nagyobb meggondolásra ösztönözze, vagy legalább erre módot és időt adjon. így a perorvoslatot (fellebbezést) az ítélet kihirdetését követő egy hét alatt lehet bejelenteni (314. §.), nem pedig nyomban az ítélet kihirdetésekor, mint a magyar Bp. szerint. Egészen feltűnő jelenség, hogy a magyar Bp. a perorvoslatnak nyomban az ítélet kihirdetésekor szóval bejelentését követeli, hacsak az ítéletet nem kézbesítés útján közölték. Sehol másutt a kontinens nagy államaiban nincs erre példa. Mindenütt határidő van a perorvoslatok bejelentésére, a közvád részére pedig sok helyütt külön hosszú határidő. A miniszteri javaslat egyébként még nálunk sem kívánta a rögtöni bejelentést : a szóval kihirdetett ítélet ellen a íellebezést 24 óra alatt kellett volna bejelenteni. A miniszteri indokolás (620. I.) ezt a csodálatosan rövid határidőt, amilyen sehol másutt nincs, azzal indokolja, hogy bár ((tekintettel közlekedési viszonyainkra, az ítélet kézbesítése esetében a 8 napi határidő látszott megfelelőnek*), mégis «mivel a szóval történt kihirdetéskor a fellebbezés bejelentésének nehézségei elesnek, a meggondolásra pedig a 24 óra elég», ez a rövid határidő megfelelő. Annál érthetetlenebb ez, mert az indokolás kifejezetten hangsúlyozza, hogy «a fellebbezési alakiságai kö;ül legfontosabb a határidő'.» Ismerteti a külföldi jogállapotot is, amiből világosan kitűnik, hogy a perorvoslati határidő az akkor hatályos jogokban mindenütt hosszabb, mint 24 óra. Ennek dacára döntőnek tekinti a «korábbi magyar szokásjogot*), mely szerint a szóval kihirdetett ítélet ellen legkésőbben 24 óra alatt, a kézbesítés útján közölt ellen 8 nap alatt kellett a fellebbezést bejelenteni, s az akkor már rég hatályát vesztett 1853. évi osztrák perrendtartásra utal, mely szerint a fellebbezés bejelentésének határideje szintén 24 óra. Már a Bp. miniszteri indokolásában ismertetett adatoknak