Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Az új büntetőnovella és a perorvoslat reformja

BÁLÁS P. ELEMÉR. zem, hogy a magyar statisztika önmagában is nagyon kedvezőtlen s a külföldön célszerűbbek a perorvoslatok használatára vonatkozó jogszabályok, mint a Bp. rendelkezései. A hozzánk legközelebb eső Ausztriában az 1904. évben1 a fellebbezések száma az elítéltek számához képest mindössze 3*8% volt, a semmiségi panaszoké pedig y\°lo. A fellebbezések csekély számának itt kétségtelenül az ugyan a magyarázata, hogy fellebbezésnek Ausztriában csak bizonyos kisebb jelentőségű kérdésekben van helye, mindamellett a semmiségi panaszoknak, tehát az érdemleges perorvoslatoknak kis aránya határozottan feltűnő jelenség. (Az 1904. évi statisztika figyelembevétele egészen véletlen és nem azért történt, mintha ebben az évben a rendestől eltérően nagyon csekély lenne a perorvoslatok száma.) Németországban az 1911. évben2 1000 elsőfokú ítéletre esik 112 fellebbezés, tehát 11.2%, 1000 elsőfokú ítéletre 64 felülvizsgálat, tehát 6*4%, 1000 fellebbviteli ítéletre pedig 92 felülvizsgálat, vagyis 9*2%, Belgiumban az 1912. évben3 a másodfokú ítéletek aránya az elsőfokúakhoz képest 8%, s a 44,867 elsőfokú ítélethez képest elenyészik a 698 harmadfokú ítélet, melyet semmiségi panasz folytán hozott a semmitőszék. Az arány tehát itt is sokkal jobb, mint Magyarországon. Franciaországban4 csak jóval korábbi időpontról állnak rendelkezésemre adatok, de ezeknek is van bizonyos értékük. Itt 1892-ben az elsőfokú ítéletek száma 20$,774, a fellebbviteli ítéletek száma pedig 13,904, tehát 6'80/o. A semmisségi panaszok száma 1592.5 Sokkal rosszabb volt a helyzet Olaszországban az 1908. évben,6 tehát még az új olasz büntető perrendtartás életbelépése előtt. (Ennek a körülménynek jelentőségére alább fogok rámutatni.) Így az elsőfokú ítéletek száma 7:5,914 volt, míg a másodfokú ítéleteké 29,694, tehát nem kevesebb, mint 40%. Viszont elenyészően csekély volt a semmiségi panaszok száma: 157. Tehát nem mindenütt olyan sok perorvoslatot használnak, mint nálunk. így különösen elég alacsony az arány Németországban, és mégis szükségét látta a német felfogás is olyan rendelkezésnek, mely alkalmas lehet a megfontolatlan és indo1 Dic brgebnisse der Strafrechtspflege in den im Reichsrate vertretenen Königsreichen und Lándern im Jahre 1904, XIX. és XXI. I. 2 Deutsche Justiz-Statistik, 191?. 227—229. I. i Statistique Judiciaire de la Belgique, 1912. XXI., XXI11. I. * Compte général de l'administration de la justice criminelle en Francé et en Algérie, 1892. u., 71;., 81., 1. . > A Bp. indokolásában olvasható összehasonlítás (607. I.) az átlagos arányszámokat így tünteti fel : francia 4*7%, belga német <;%, osztrák magyar ilT^fó, 6 Statistica della criminalita per l'anno. 1000. XIV. I.