Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

202 BÍRÓI GYAKORLAT. hogy annak a félnek, aki a felülvizsgálati kérelem határidejét elmulasztotta, nagyobb csatlakozási joga legyen, mint annak, aki az ítéletnek ránézve sérelmes részét kellő időben, de csak részben támadta meg felülvizsgálattal. A Pp. 533. §-a a S. E. 193. §-ából vétetett át, amely az idevonatkozó miniszteri indokolás szerint a S. E. 195. §-ában (Pp. 532. §) kifejezésre jutott fakultatív szóbeliségnek természetes folyománya; nyilvánvaló tehát, hogy az 5 3 3. § csak a tárgyalásra vonatkozik és e § szerint csak a tárgyaláson nem szabad az iratokban előterjesztett kérelmet megváltoztatni. Hiszen, ha az 533. §-nak az volna az értelme, amit a közölt határozatok indokolása abból kiolvas, akkor az is ki volna zárva, hogy a fél a felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálati' határidőn belül módosíthassa, aminek a megengedettsége pedig — a 188. és 494. § korlátai között — vitán kívül áll. Amidőn valamely II. b. végzés ellen a felfolyamodás a törvény által ki van zárva, a másodbíróság a felfolyamodás folytán nem alkalmazhatja a Pp. 555. § ának azt a rendelkezését, mely szerint a felfolyamodásnak maga is eleget tehet, hanem ily esetben a felfolyamodást a harmadbírósághoz felterjeszteni köteles. Ha ennek ellenére saját végzését hatályon kívül helyezi, ezt a hatályon kívül helyező végzést úgy kell tekinteni, mintha az az meg sem hozatott volna és a harmadbíróság azt az ellene beadott felfolyamodás folytán hatálytalanítja (V. 3061/1927.). A fennforgó esetben a végr. t. 35. §-ában szabályozott előterjesztés tárgyában hozott másodbírósági végzésről volt szó; ez a végzés szorosan véve nem lett volna fel folyamodással megtámadható, itt azonban a hatályon kívül helyező végzésnek és folyományának hatályon kívül helyezése tulajdonképpen a másodbíróság első végzése elleni felfolyamodás visszautasításának' szükségszerű következménye. Házassági per. A felperes, aki a H. T. 100. §-ában előírt határidőit elmulasztván, a bontókeresetet elejtőnek tekintendő, a viszontkeresettél élő alperes viszontvétkességének kimondását a H. T. 85. § 3. bek. alapján kérheti (III. 4818/1926). A házasság felbontását kimondó ítélet ellen kizárt perújítás folytán a vétkesség és az ehhez fűződő nötartás kérdésében sincs perújításnak helye. (III. 6251/1926.) Ezzel szemben arra utalok, hogy a Pp. 682. §. 1. bek. kizárólag csak a házasság fennállása kérdésében zárja ki a bontó ítélet elleni perújítást; már pedig a perújítást kizáró jogszabályokat szorosan kell magyarázni.