Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 205 Válasstottbíróság. Két alperes ellen indított és csak egységesen elbírálható kereset rendes bírói útra tartozik, ha a választott bírósági alávetésben csak az egyik alperes vett részt (V. 6684/1927). Abból, hogy a jogviszony az érdektársakra nézve csak egységesen bírálható el, még nem következik, hogy őket együttesen, illetve ugyanannál a bíróságnál kell perelni; ellenben abban az esetben, amikor a per az egyik alperessel szemben a másiknak perbenállása nélkül el nem bírálható {szükségképi pertársaság) és utóbbinak perbeidézése elmulasztatott, a kereset elutasítandó. Itt az utóbbi eset forogván fenn, a felperestől nem lehet azt követelni, hogy a választott bírósághoz forduljon; mert ott csak az egyik alperest perelhetné és így a keresetet a másik alperes perben nem állása okából el kellene utasítani. Ha a választott-bírósági szerződés szerint a pertársaknak együtt kell bírót válas~taniok és ha az egyik pertárs aláírása nem bizonyul tőle vagy megbízásából eredőnek: a választott-bírósági alávetésre a másik pertárs sem hivatkozhatik. (VII. 1440/1926. Pd. XII. 23.) Választott-bírósági kikötést tartalmazó szerződésen alapuló követelés átruházása esetében e kikötésnek az engedményes és az engedményezett közötti jogviszonyban való hatályosságához nem szükséges az engedményezési szerződésnek írásba foglalása és az engedményezettnek ahhoz való írásbeli hozzájárulása ; az engedményes tehát a követelést csakis a választottbíróságnál érvényesítheti. (IV. 41 11/1926. Pd. XII. 3.). Az érvényesen létrejött írásbeli alapszabályok társasági szerződésnek tekintendők és hatályuk nincs a társasági tagok aláírásától feltételezve; az a körülmény tehát, hogy a társasági tag azt alá nem írta, nem érinti az abban a választott-bírósági eljárásra vonatkozólag foglalt rendelkezés joghatályát (VII. 1046/1927). Ha az alapszabályok szerint «valamely bírósághoz kinevezett bíró »> választható elnöknek, akkor a választottbíróság elnöke nyugdíjas bíró is lehet (ugyanott). A rendes bíróság előtt kötött egyesség tekintetében a Pd. V. 12. sz. alatt közölt V. 3214/1918. sz. határozat még azon az állásponton volt, hogy a törvényes tilalomba ütköző ügylet érvényesítésére irányuló bírói egyesség nemcsak perújítással, hanem külön perrel is megtámadható: ellenben az V. 6056/1926. számú legújabb határozat szerint a bírói egyesség, amely a Pp. 423. § értelmében ítélet hatályával bír, csakis perújítási keresettel támadható meg és nem vonható a magánjogi egyesség fogalma