Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. I99 Hiteljogi Döntvénytár VIII. 41. és X. 123 —125. sz.). Ellenben Fodor Ármin álláspontja szerint (Jogtudományi Közlöny 1899. évi 376. lap) a szakbizottság perenkívüli véleménye, amennyiben az szabályszerű választottbírósági döntésnek nem tekinthető, nem bírhat nagyobb bizonyító erővel, mint a perben kihallgatott szakértők véleménye, az tehát szabadon mérlegelhető és a szakértői bizonyítás a perben feltétlenül ismételhető. Habár az, hogy a tanú az elsőbírósági eljárás során esküt tett, ennek, mint szakértőnek a megesketését nem teszi feleslegessé és habár a Pp. 358. §-a értelmében a szakértőt a meghallgatás előtt meg kell esketni, a fellebbezési bíróság tehát akkor, amidőn az ilyen szakértőt ilyen minőségben való meghallgatás előtt meg nem esketi, eljárási szabályt sért: mégis ez a jogszabálysértés, ha a fellebbezési bíróság a szakértőt véleményének előterjesztése után nemcsak mint újból kihallgatott tanút, hanem mint szakértőt is utólag megesketi, jelentőséggel nem bír (IV. 4083/1927.). A szakértői költség előlegezésének elmulasztása miatt a kereset el nem utasítható, ha a szakkérdés valamely hatóság vagy testület költségmentes megkeresésével tisztázható (I. 1318/1926.). A fennforgó esetben az volt bizonyítás tárgya, hogy bizonyos mulatóhely olyan alsóbbrendű mulató-e, amelynek műsorán való szerepeltetés az artista nő erkölcsi megítélését hátrányosan befolyásolja; és ez a kérdés a Kúria álláspontja szerint a rendőrséghez vagy a színi egyesülethez, illetve az artista egyesülethez intézendő megkeresés útján tisztázható. Az igazságügyi orvosi tanács felülvéleményezésének a 35,320/1891. I. M. számú rendelet 10. § b) p. értelmében tanácsülésben kell történnie, amely rendelkezés kizárja, hogy annál a felek vagy képviselőik jelen lehessenek és ott a tanács tagjaihoz kérdéseket intézhessenek (III. 7683/1926.). Ha az Igazságügyi Orvosi Tanács az elmegyengeség kérdésében a fél közvetlen megfigyelését látja szükségesnek, a bíróság az elmegyengeség alapján indított szerződésérvénytelenítési perben úgy rendelkezhetik, hogy a felperes megfigyelés végett elmegyógyintézetben tartózkodjék (V. 3622/1927.). Bírói határosatok. • Ha a kerítés felállítása iránti perben a megállapodásszerű mesgyevonal helye ítéletileg megállapíttatott, ezzel összefüggésben ítélt dologgá vált az is, hogy az egyezségileg kijelölt terület melyik peres fél ingatlanához tartozik, illetve kinek a tulajdona (V. 2944/1627.). Ez az ítéleti rendelkezés ^szükség-