Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 4-5. szám
200 BÍRÓI GYAKORLAT. s-erü következményei)) (411. §) jogerőre emelkedésének egyik esete. A bíróság részítéletben is intézkedhetik a költségmegtérités kötelezettsége felől, ha ez az ügy végelintézésétől független (VII. 5105/1926. Pd. XII. 51.). E határozat eltér az eddig túlnyomóan követett gyakorlattól, mely szerint részítéletben perköltség iránti intézkedésnek helye nem volt. Az érdekösszeütközés okából a gyámhatóság által az 1877. évi XX. tc. 30. § a) p. alapján kirendelt gondnok költségérc a Pp. 434. §-a nem alkalmazható, az ítéletben tehát a gondnok díja meg nem állapítható és a felperes a gondnok javára nem marasztalható, hanem a gondnok az ő költségének megtérítését csak a saját felétől követelheti (I. 8800/1926.); ellenben a születés törvényességének megtámadása iránti perben a gyermek részére a Pp. 697. §-a értelmében kirendelt gondnok dijai kérdésében a Kúria a Pd. II. 475. sz. alatt közölt esetben az ellenkező állásponton volt, nyilván azért, mert itt a Pp. rendelkezése alapján történt a gondnok kirendelése. Ha a felek az egyezségi tárgyalásaik eredménytelenségéről a lakhelyüktől távol lakó ügyvédjüket a szerintük váratlanul közbejött közlekedési akadály miatt kellő időben értesíteni már nem tudták, akkor nem jártak el a mindenkitől elvárható köteles gondossággal és így a felülvizsgálati kérelem beadásának elmulasztása végső eredményben saját hibájuknak tudandó be, az igazolási kérelem tehát elutasítandó (VI. 3615/1926.'!. FeUebbvitel. Az ítélet indokolása csak annyiban támadható meg fellebbvitellel. amennyiben az határozati jelleggel bíró, vagyis olyan megállapítást tartalmaz, amely az ítélet jogerőre emelkedése esetében alkalmas lehet arra, hogy a felek jogviszonyait ítélt dolog hatályával rendezze (I. 2378/1926.1 Az állandó gyakorlat szerint a határozat jellegével bíró indokok fellebbvitellel megtámadhatók; a most közölt ítélet azonban az állandó gyakorlat álláspontját némileg módosítja, amidőn az indokok elleni fellebbviteli az ítélt dolog hatályával bíró indokbeli megállapításra korlátozza. Ezzel azonban ki volna zárva az egyedül az ítéleti tényállás ellen irányuló felülvizsgálati vagy csatlakozási kérelem ;t mert a 411. § szerint a tényállás anyagi jogerőre nem képes. Ámde az 534. § a tényállás elleni felülvizsgálati kérelmet és csatlakozást kifejezetten megengedi. Az indokok elleni felülvizsgálat kérdése tehát nem függhet az ítélt dolog kritériumától, hanem csak attól, hogy az indokolás — a rendelkező