Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

'94 BÍRÓI GYAKORLAT. teni; az indokolás szerint azonban ez a döntés nem érinti azoknak a törvényes rendelkezéseknek hatályát, amelyek az illetményekre vonatkozó igénnyel kapcsolatos bizonyos kérdésekben, mint pl. az alkalmazottak besorozásával, ranghelyük megállapításával, kinevezésével, előléptetésével, vagy elmozdításukkal kapcsolatos kérdésekben a bírói utat kizárják. A 31. sz. jogegységi döntvény végét vetette azoknak a kontroverziáknak, amelyek az államvasúti alkalmazottak által a vasút ellen vagy a vasúti nyugdíjintézet, illetőleg nyugdíjpénztár ellen a nyugellátás iránt támasztott követelésekre nézve felmerültek és kimondotta, hogy ezeket polgári per útján érvényesíteni nem lehet. E határozat egyrészt az 1924. : IV. tc.-ben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 7200/1925. évi rendelet törvényességével foglalkozott, másrészt pedig e rendelet értelmezése alapján jutott a fenti döntéshez. 1 Bírói hatáskör és illetékesség. Az a körülmény, hogy a szolgáltatás mennyiségének megváltoztatására irányuló keresetet a Pp. 413. §-a szerint olyan bíróságnál kellene megindítani, mely elszakadás folytán a magyar bírósági szervezethez nem tartozik, nem akadálya annak, hogy a per a magyar bíróság előtt megindíttassék; a Pp. 5 2. §-a szerinti bíróküldésnek azonban nincs helye, ha az alperesnek Magyarországon rendes lakhelye van és így a per ennek a bíróságánál megindítható (VI. 4337/1927). A végleges nőtartás kérdése a bontóperrel a Pp. 695. §-a és a P.H.T. 411. száma alatt közölt elvi határozat értelmében elválaszthatatlanul össze van kapcsolva, a végleges nőtartás iránti igény tehát a bontóper befejezése után is a házassági per bíróságának kizárólagos illetékességéhez tartozik és ezt a pergátló körülményt a felülvizsgálati eljárásban is hivatalból figyelembe kell venni. (VII. 7714/1926). Ez a határozat — úgylátszik — a Pp. 44. §-ának hatásköri és illetékességi szabályait nem tartja a nőtartási perekre alkalmazhatóknak. De ezt a kérdést itt nem vizsgálva, a következőkre kell utalnom: az 1868: LIV. tc. 22. §-a szerint a házassági viszonyból származható és a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések és ekként a végleges jelleggel bíró tartás iránt a H. T. 90. §-a alapján indított keresetek elbírálása a házassági perre nézve illetékes kir. törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartozott. (1914. H. 17. Pd. 1. 12.); a Pp. azonban ilyen szabályt sehol sem tartalmaz. A Pp. 1. § i. pontja szerint a vagyonjogi perek