Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 181 zett kitagadási oknak, minősülő cselekményt követ el (Mtk. 1979). A Kúria azonban ennél tovább megy és az egyoldalú 'öröklési szerződést tiszta liberalizmusnak tekintve, ennek vissza­vonását a kedvezményezettnek minden olyan cselekménye alap­ján is megengedi, amely durva hálátlanságot jelent; világosan utal is az élők közti ajándékozással való párhuzamra (6335/1925, MD. 36). Ezt a finom különböztetést is lehetne a Mtk, javára hasznosítani. AZ lí)27. ÉV KERESKEDELMI JOGI GYAKORLATA.* Irta : Dr. BAUMGARTEN NÁNDOR. A Jogállam immár 1901 óta kíséri állandó figyelemmel kereskedelmi joggyakorlatunkat. Akkor ez az áttekintés újdon­ságszámba ment, ma már a jogirodalom fejlődésével és a jog­gyakorlat iránti általános érdeklődés folytán majdnem vala­mennyi jogi szaklap hasábjain, újabban önálló kötetekben is, rendkívüli mértékben megszaporodott a közölt határozatok és az azokkal foglalkozó ismertetések száma. Ilyen körülmények között már túlnőne ez évi szemle határain, ha mindezekkel be­hatóan foglalkoznánk. Feladatunk tehát nem annyira az össze­gyűjtésben, mint inkább a kiválasztásban rejlik és úgy véljük, hogy e szemle praktikus célját is növeljük, ha nem az összes, hanem csak a legfontosabb határozatokat vesszük tekintetbe, olyanokat, melyek új irányokat jelölnek meg, vagy melyek ren­delkező részük vagy indokolásuk hiányossága folytán kihívják a kritikát. A főnök és alkalmazott közötti jogviszony megállapításánál előző évi szemlénkben konstatáltuk, hogy a szociális érzék jog­gyakorlatunkban mindenképpen tért hódított és az érdekössze­ütközések rendszerint a munkaadó hátrányára és költségére nyertek megoldást. Az ezévi joggyakorlat mint hogyha ellen­kező irányban haladna és több olyan határozatra mutathatunk rá, mely a munkaadó jogait védi az alkalmazottal szemben. így kimondotta a Kúria, hogy az alkalmazott munkakörének ki­jelölési joga már a nélkülözhetetlen szolgálati fegyelem érdeké­ben is rendszerint a munkaadót illeti meg. A munkaadónak ez a kijelölési joga pedig azt is magában foglalja, hogy a munkaadó * A rövidítések a következők: K. J. = Kereskedelmi Jog. Hdt. == Jogtudományi Közlöny Hiteljogi Döntvénytára. H. T. = Hiteljog Tára. A rövidítések után álló szám az esetszámot jelenti, ha évszámot nem jelzünk, az 1927. év folyamán értendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom