Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Kódex vagy novella? A részvényjogi reform módszerének kérdése

84 D5 DOROGHI ERVIN : KÓDEX VAGY NOVELLA? melyek azok, amelyek megszűnnek, vagy korlátolt felelős társaság alakját választják. Ezt a folyamatot elő is lehet segít a pengőmérlegrendeletben foglalt alaptőkeminimum lényegesebb felemelése által, amit nemcsak célszerűnek, hanem egyenesét! szükségesnek tartok. Ha ez a folyamat befejeződött, vagy legalább is néhány év múlva annyira haladt előre, hogy megtudjuk állapítani a létező részvénytársaságok gazdasági erejét és jellegét, akkor fogunk a kellő tárgyi alappal rendelkezni az átfogó részvényjogi reform keresztülvitelére. Ezt az átfogó reformot volnának hivatva elősegíteni olyan novellám intézkedések, amelyek lényegét a következőkben foglalom össze: I. Mindenekelőtt megalkotandó volna a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény, még pedig a Kuncz-féle T. III. részének alapulvételével, amely, nézetem szerint, csak némely részletkérdésben igényel módosítást. II. Ezzel egyidejűleg a K. T. részvénytársasági címéhez rövid novella volna készítendő, amely a legsürgősebb megoldást igénylő kérdések elintézésére szorítkoznék. Ezek, nézetem szerint, a következők : a) Az alaptőkeminimum fokozatos felemelése; egyelőre legalább 300,000, később 500,000 Pengőre. b) Állandó szakszerű revízió, amely az alapítási és alaptőkeemelési művelet felülvizsgálatára is kiterjed. Ezzel kapcsolatban a teljesen felesleges felügyelőbizottság eltörlendő. c) A mérlegvalódiságot és a részvényes tájékoztatását biztosító részletes mérlegszabályok felállítása, esetleg kötelező mintamérlegeknek rendeleti úton való megállapítására szolgáló törvényes felhatalmazás megadása. d) A jelenlegi állapotnak megfelelő különböztetés ügyvezető igazgatóság és ellenőrzésre valamint tanácsadásra szorítkozó igazgatótanács között, a felelősségi köröknek megfelelő meghatározásával. e) A régi részvényesek elővételi jogának hatályos biztosítása alaptőkeemelésnél kibocsátandó új részvények tekintetében. Bármilyen legyen azonban a törvényhozás iránya, kétségtelen, hogy mindenki, aki a reform kérdésével foglalkozik, a gondolatoknak, az irodalmi és törvényhozási anyagnak bámulatos gazdag tárházát fogja találni a Kuncz-féle tervezetben és annak rendkívül érdekes indokolásában. Akárhogy tekintjük is a kérdést : e törvényelőkészítési munkálat megjelenése határkövet jelent társasági jogunk fejlődésében.