Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Kódex vagy novella? A részvényjogi reform módszerének kérdése

KÓDEX VAGY NOVELLA KÓDEX VAGY NOVELLA? A részvényjogi reform módszerének kérdése.) írta : Dr. DOROGHI ERVIN. A főkérdés, amely körül a Közgazdasági Egyetem tudós tanárának, dr. Kuncz Ödönnek a részvénytársaságról, a szövetkezetről és a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezete (alább röviden: «T.») körül megindult viták ezidőszerint forognak, lényegileg az, hogy szükség van-e a részvénytársasági jog reformjára, vagy sem? A T. indokolása a megvalósulás felé közeledő polgári törvénykönyv kötelmi jogi részében kifejezett jogelvek teljes érvényesülését nem tudja elképzelni a kereskedelmi törvény részvénytársasági részében foglalt «elavult és tökéletlen szabályozásának)) keretében; nem tartja gyakorlatilag megvalósíthatónak a mai részvényjog mellett a korlátolt felelősségű társaság intézményét sem és ezen jog- és törvénytechnikai okok mellett, a gazdasági élet szanálásának befejezését látja e reformban. Szerinte «a részvénytársasági jog reformja halaszthatatlanul sürgős feladat". Ezzel a felfogással szemben áll az a másik vélemény, amely a létező részvénytársasági jogot minden tekintetben kielégítőnek tartja. Ez az utóbbi álláspont, melyet a nagyvállalatok érdekképviseletein kívül igen tiszteletreméltó jogászi oldalról is támogatnak, lényegileg a következő gyakorlati érveket sorakoztatja fel: A K. T. liberális szabályozása a gyakorlatban teljesen bevált. A törvény félszázados alkalmazása bizonyítja, hogy a részvénytársaságok jól fejlődtek mellette, visszaélések pedig, amelyeket semmiféle törvény sem zárhat ki teljesen, nem voltak gyakoriabbak, mint más államokban, ahol a részvényjogi szabályok a legkülönbözőbb szigorításokat és jogi biztosítékokat tartalmazzák. Ha pedig ez a helyzet, akkor a szanálásnak korántsem befejezett folyamatába kár belenyúlni olyan törvényhozási intézkedésekkel, melyeknek sikere kétséges, de amelyek nehézkessége és pénzügyi terhe bénítólag hathat a további fejlődésre. Teljesen új részvényjogi szabályozás, vagy: quieta non movere . . . ? Ez volt az elvi kérdés a viták során. Ha a íőkérdésnek ezzel a szövegezésével szemben már észrevételeim címében is más a kérdésfeltevés, akkor ez az eltérés e sorok írójának egyéni állásfoglalását eleve jelzi. Kódex vagy novella? E két lehetőség kiemelése ebben az esetben a harmadik lehetőséget, a jelen helyzet változatlan fenntartását kívánó felfogással szemben, elutasító álláspontot foglal magában. Jogállam. XXVI. évf. 2—5. tüzet. 6