Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám

A FELSŐHÁZ. 79 házi javaslata szintén ezen az alapon áll, s az ide fűzött indokolás nemcsak érdekes, de meggyőző is. A felsőház vétójogának sértetlen fenntartása melletti álláspont öt éven át dominált a törvényalkotás folyamatában, s csakis a közjogi és igazságügyi bizottságnak 1925. év elején tartott üléseiben történt az a váratlan fordulat, melynek következményeként a törvény 30.. 31. és 47. §-ainak kapcsolatos intézkedései szerint, a vétójog korlátozva lett. Ezt a bizottsági jelentés azzal indokolja, hogy a felsőháznak nem lehet megadni a korlátlan visszavetés jogát a nép alkotmányos képviseletét tevő képviselőház ismételten megfontolt és fenntartott határozatával szemben, hanem a felsőháznak hivatása csakis az lehet, hogy bizonyos halasztó hatállyal folyjon be a törvényalkotásba, s a költségvetési és indemnitási törvényjavaslatra nézve ez a halasztó hatály is a dolog természete szerint csak szűkebb keretekben érvényesülhet. Az előadó szerint pedig a vétójog megszorítása az alsóház túlsúlyát hivatott bizonyos mértékig biztosítani. A vétójog korlátozására vonatkozó jogszabályok a következők: A 30. § első mondata szerint a felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendiházé volt. A jo. § második mondata pedig azt rendeli, hogy az állami költségvetést a képviselőház állapítja meg, a felsőház azon nem módosíthat. Ezzel egy régi gyakorlat lett törvénybe iktatva, amely azonban nem szünteti meg a felsőháznak azt a jogát, hogy a költségvetést — éppen úgy, mint minden más törvényjavaslatot — tárgyalja, azt elfogadja vagy elvesse, a költségvetés részleteire nézve azonban módosításokat nem tehet. A 31. § fejezi ki az eredeti állásponttól való eltérés közjogi tartamát. Ez a £ következő: «Az országgyűlés mindkét háza a másik ház által hozzáküldött törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétöl számított hat hónapon belül köteles határozatot hozni. Ha az országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi vissza a másik házhoz, amelyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes ülésben kísérlik meg a két háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. Az említett bizottságok együttes ülésükből jelentést szerkesztenek a két ház ellentétéről és annak megoldására javaslatot tesznek. E javaslatot a házak külön-külön tárgyalják. Ha az országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot változtatással küldi vissza a másik házhoz, a másik ház akkor is csak a kifogásolt vagy el nem fogadott rendelkezéseket tárgyalja, ha időközben új ülésszak kezdődött. Ha az országgyűlés két háza között az ellentétet valamely törvényjavaslatra nézve a második bekezdésben szabályozott eljárás másodszori megismétlésével sem sikerült kiegyenlíteni, vagy ha a felsőház az első be-