Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám

A FELSŐHÁZ. 77 indiszkréciót, ha jelzem, hogy e tizenkét tervezet közül csak kettő volt a törvényhatóságok választói joga ellen. Világos bizonysága ez annak, hogy a törvényhatóságok követküldési jogának felélesztése a magyar politikai gondolkodásban általános óhajjá érett. Teljesen új intézmény felsőházunkban a kulturális és gazdasági szervezetek és intézmények képviselete. Ilyen szervezetek és intézmények a különböző kamarák, a vitézi szék, a tudományos akadémia, az egyetemek, egyes főiskolák s a budapesti árú- és értéktőzsde. Ezek maguk választják a felsőházi tagokat a törvényben meghatározott számban és módon. Összesen 38 felsőházi tagot választanak, tehát ugyanannyit, mint a főnemesség választói kollégiuma. Ezek a tagok fényes szaktudást és gazdag gyakorlati tapasztalatokat visznek be a felsőházba, melynek igen értékes elemei. A felsőházi törvény fenntartotta a főrendiházban érvényre jutott kinevezési jogot is. Az államfő élethossziglan s a minisztérium felterjesztésére 40 felsőházi tagot nevezhet ki, tehát a kinevezett tagok száma 50-ről 40-re leapadt. A nők szintén kinevezhetők felsőházi taggá, az első kinevezésnél azonban nő nem lett felsőházi tag. Igen érdekes, bár nem egészen aggálytalan intézkedése a felsőházi törvénynek, hogy: «ha ez a törvény vagy külön törvény kivételt meg nem állapít, polgári vagy egyházi méltóságban vagy hivatalban, továbbá a honvédelmi vagy közbiztonsági szervezetek kötelékében teljesített tényleges szolgálat sem a felsőházi tagság elnyerésének, sem a felsőházi tagsággal járó jogok gyakorlásának nem akadálya». (3. §.) Ez alul csak annyiban van kivétel, hogy «a törvényhatóság választása alapján nem lehetnek a felsőház tagjai: az illető törvényhatóság főispánja (főpolgármestere, kormánybiztosa), a törvényhatóság területén működő törvényhatósági és községi tisztviselők, továbbá azok az állami tisztviselők, akik a közigazgatási bizottságnak hivatalból tagjai» (18. §). A felsőháznak ismertetett szervezetéből megállapíthatjuk, hogy ez a szervezet szem előtt tartja a történeti alkotmány fejlődési jelenségeit, követi az új kor demokratikus felfogását, biztosítja a demokrácia és az intelligens középosztály túlsúlyát, törvényhozói hatalomhoz juttatja a különböző kulturális és gazdasági osztályok szakértő elemeit, osztatlan képviselete a nemzeti eszmének s nem idegen felső kamarák másolata, hanem a magyar nemzet sajátságos viszonyainak és életfeltételeinek megfelelő alkotás.