Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A büntető hatalom korlátozottsága kiadott bűntettesekkel szemben

A BÜNTETŐ HATALOM KORLÁTOZOTTSÁGA ^TB. a rész kerül végrehajtás alá, melyre nézve nemzetközi jogi gátló ok nem forog fenn. II. A kiadatást megtagadó határodat hatásának korlátai. A terhelt országban maradásának, avagy oda visszatérésének következményei. A kiadatás részleges engedélyezése esetében a határozatnak a kiadatást bizonyos bűncselekmények miatt megtagadó része a megkereső állam igazságügyi felségjogát rendszerint nem korlátozza véglegesen, hanem csak felfüggeszti. A végleges korlátozás sokszor igen kínos helyzetbe hozhatná az államot. Vegyük pld. azt az esetet, mi történt volna akkor, ha Ausztria az általunk 1919-ben kikért népbiztosokat pénzhamisításért kiszolgáltatta volna, egyéb bűncselekményeikért pedig megtagadta volna a kiszolgáltatást ? Ha a nevezettek a pénzhamisításra kiszabott büntetés kitöltése után, amelynek maximuma tíz évi fegyház, Magyarország területén visszamaradtak volna, vájjon egyéb bűncselekményeik tekintetében ad infinitum korlátozva maradt volna-e az állam büntető hatalma? Vájjon köteles-e az állam az ilyen módon kiadott egyénnek az országban való tartózkodását büntető hatalma érvényesítése nélkül ad infinitum eltűrni és őt politikai jogokban részesíteni? Ebben a kérdésben a tételes kiadatási szerződések nem adnak felvilágosítást, mert azok csak a kiadatási engedélyben nem említett bűncselekményekről szólnak. Egyedül irányadó tehát a kiadatási határozat. A kiadatási határozatból azonban csak addig vonhatók le jogi következtetések, amíg a kiadatásnak a hatásai a terhelt személyére érvényesülnek, vagyis, amíg a terhelt szabadságában abból kifolyólag korlátozva van. A terhelt, amennyiben a kiadatásra alkalmat szolgáltatott bűncselekményeimén ellene lefolytatott eljárás befejezte után, vagy ha elítéltetett, büntetésének kiállása, avagy megkegyelmeztetése után bizonyos idő alatt az országból nem távozik el, avagy oda később visszatér, a kiadatási határozatból származtatható jogait elveszíti. Az alapgondolat az, hogy ilyen esetben a terheltnek meg van adva az eltávozás lehetősége és ha ő az országban mégis bennmarad, avagy oda visszatér, ez már nem a kiadatásnak a folyománya, hanem attól független tény. Az eltávozás lehetősége dacára való visszamaradás vagy a szabad eltávozás után történt visszatérés még nem vonja fel feltétlenül a büntető hatalom előtt a sorompókat, csak új helyzetet teremt, amennyiben megengedi, hogy a határozat elutasító részét úgy tekintsük, mintha az be sem következett volna és az azokban felsorolt cselekményeket egy kalap alá vonjuk azokkal a cselekményekkel, amelyek a kiadatás előtt lettek elkövetve ugyan, de amelyekről a tárgyalások során nem is volt szó. Az azután egy további kérdés, hogy a «kiadatási engedélyben nem említettének vélelmezett bűncselekmények tekintetében mit tehet az állam büntető hatalma, mit nem. Erre a kérdésre államok szerint kölönböző feleletet a következő fejezetben kapunk, ahol a «kiadatási engedélyben nem említe;t» bűncselekmények kérdését fogjuk tárgyalni. Úgy részleges, mint teljes elutasítás esetén előfordul, hogy a terhelt ellen a megkeresett állam saját hatóságai útján jár el azon cselekmények címén, amelyek miatt a kiadatás megtagadtatott Ilyenkor a Blk. 8. és p. §-aiban körülírt esetekben figyelemmel kell lenni a Btk. 11. §-ára. A büntetőtörvény javallatának miniszteri indokolása és a Kúria állandó gyakorlata szerint a Btk. 11. §-ában említett azok közé az esetek közé, amelyekben a cselekmény megszűnt büntethető lenni, az az eset is tartozik, amikor a vádlott a külföldi bíróság által reá kiszabott büntetést teljesen kitöltötte (Kúria 1905 máj. JI. <,}}8.).