Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8-9. szám - Csatlakozás a perorvoslathoz a bűnvádi eljárásban

CSATLAKOZÁS A PERORVOSLATHOZ A BŰNVÁDI ELJÁRÁSBAN. 367 nyugszik vagy rosszul jelenti be perorvoslatát, a kir. ítélőtábla, a Kúria épúgy, mint a főügyész s koronaügyész csak bosszankodhatik, de nem segíthet a bajon, mert az in pejus perorvoslat s ezen a réven a per sorsa is az elsőfokú ügyész kezében van. Es sajátságos, mi lépten-nyomon az esküdtszékért és pedig annak módosított olyan kiadásáért sóvárgunk, melynek ítélete ellen in merito nincs perorvoslat s Anglia húsz évvel ezelőtt törvényt hozott, mely felebbezést enged a yuri ítélete ellen. Anglia a szabadságnak és demokráciának hazája s horrendum dictu olyan fellebbezést hozott be. mely szerint a vádlott, ha fellebbez, fellebbezése nem csupán javára szolgál, hanem ierhére is; nemcsak enyhítheti a felsőbíró a büntetést, hanem a%t súlyosbbíthatja is — hangsúlyosom — a vádlott fellebbezése alapján, mert ott a fellebbezés a%t jelenti, hogy a vádlott igazságos ítéletet akar csak és semmi mást a felsőfoktól; míg minálunk semmit mást, mint felmentést vagy enyhébb büntetést kíván a felsőbíróságtól. II. Lássuk azonban közelebbről a javaslat vonatkozó rendelkezéseit. Említettem, hogy a javaslatnak az a célja, hogy kiemelje a társadalmat, államot alárendelt helyzetéből, szemben a vádlottal s lehetővé tegye az állami érdek érvényesülését akkor, ha az ügyész az alsófokon szarvashibákat követ el és ekként megszüntesse az ügyész omnipotenciáját, szemben a felsőbíróságokkal s az ügyészségnek itt eljáró tagjaival szemben. Ezenfelül a vádlottaknak is ugyanazokat a jogokat biztosítja a javaslat, abban az esetben, hacsak a közvádló élt perorvoslattal, vagyis azok is csatlakozhatnak a közvádló perorvoslatához, ha az ítélet kihirdetésekor meg is nyugodtak. Ez a garanciális jog tehát csupán arra az esetre szól, ha a csatlakozó nem élt perorvoslattal: de arról nem szól, ha hiányosan vagy tévesen lett bejelentve a panasz, pedig ez az eset is előfordul, sőt gyakran a hiba nem a panasz bejelentésének elmulasztásában, hanem a téi>es bejelentésben van. A Bp. 388., illetve Bpn. 31. §-a rendelkeznek erről az esetről, de fogyatékosan. A 388. § hatodik bekezdése szerint ugyanis a perorvoslat az annak bejelentésére nyitva álló idő alatt módosítható. Ámde ennek az a fogyatkozása, hogy a szóbeli bejelentésnél nincs más ^nyitva álló határidő* , tehát a meggondolás határideje összeesik a bejelentés határidejével. De nagyobb fogyatkozása a törvénynek az, hogy a perorvoslat módosítása vagy kiegészítése alig várható attól, aki azt bejelentette. Ezt bizonyítja a gyakorlat. Közvádlói perorvoslat tapasztalatom szerint a nyitva álló határidő alatt soha módosítva nem volt, de annál gyakrabban volt a koronaügyész kép-