Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8-9. szám - Csatlakozás a perorvoslathoz a bűnvádi eljárásban

564 VARGHA FERENC. felépíteni a világbékét, ez a gondolat mindennap hatalmasabb erővel bontakozik ki a világ közvéleményében. Soha még nemzeten oly szörnyű igazságtalanság nem történt, mint Magyarországon, melyre még a háború-okozás bűnösségét is ráfogták csak azért, hogy a békekötésnek nevezett diktátum hallatlan feldarabolását, ezt a politikai hentesmú'tétet, végrehajthassák. Szerző könyvétől azzal az óhajjal búcsúzom el, vajha minél előbb győzzön az igazi államférfiúi bölcsesség ott, ahol a világ sorsát intézik és tegyék jóvá a világtörténelem egyik legnagyobb eltévelyedését és majd müvének második kiadásában az igazság győzelmét hirdethesse a barbár kegyetlenség fölött. CSATLAKOZÁS A PERORVOSLATHOZ A BŰNVÁDI ELJÁRÁSBAN. írta: VARGHA FERENC. I. A büntetőnovella egy nagyfontosságú intézményt kíván meghonosítani, a csatlakozást a perörvoslathoz. A 30. § szerint ugyanis: «A perorvoslatra jogosultak közül az, aki perorvoslattal nem él, más jogosultnak joghatályosan bejelentett perorvoslatához a perorvoslat tárgyában holott érdemleges határodat kihirdetéséig cs ailakozhátik». Ez a rendelkezés teljesen új; és a perjog alapelveibe vág, nevezetesen a részleges jogerősség elvét megdönti és a reformáció in pejus tilalmát azokra az esetekre korlátolja, melyekben a vádló nem csatlakozik a vádlott érdekében használt perorvoslathoz. Mostani jogrendszerünk értelmében ugyanis a Bp. 387. §-a szerint: «A felülvizsgálat — kivéve a hivatalból észlelendő semmiségi esetekei — csak a% ítéletnek fellebbezéssel megtámadott intézkedésére szorítkozik)). Ezt kiegészíti a 395. §, mely szerint «a fellebbezés bejelentése az ítélet fellebbezett részének jogerőre emelkedését felfüggeszti*, miből következik, hogy a nem fellebbezett rész jogerős. Ez a részleges jogerő. A részleges jogerő azonban relatív és egyoldalú, mert csak a vádlott érdekében állít fel tilalmat, mennyiben a 385. § utolsó bekezdése kijelenti, hogy az anyagi semmiségi okok hivatalból figyelembe veendők, ha az a vádlott sérelmére szolgál. Következéskép, ha