Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8-9. szám

A NÉPSZÖVETSÉG JOGI ÉS POLITIKAI RENDSZERE. $6} készíteni a teljes nemzeti egységet, tehát a beolvasztás megteremtését. A Mello Franco-féle politika végső eredményben helyesen mondja szerzőnk — nem a kisebbségeknek, hanem a Népszövetségnek ássa meg a sírját. Egy kis fejezetben a Népszövetség jelen valósága és jövő lehetősége cím alatti összefoglalásban sűríti szerzőnk alapgondolatait. A politikai evolúció a Népszövetségen belül az európai politika általános forrongását tükrözteti vissza. Két kölönböző végső cél ismerhető fel. Az egyik a békeszerződési statusquo fenntartása, a másik a statusquo megváltoztatása, illetve a természetes fejlődés helyreállítása. A statusquo állandósításának természetszerű ellenlábasai a legyőzött államok. Németország belépésével a legyőzöttek népszövetségi politikájának kristályosodási pontja mindenesetre adva van. E politikához Angolország és a semlegesek is csatlakozni fognak akkor, amikor saját érdekeik és az európai béke fenntartása azt megköveteli. A locarnói paktum alkalmával az angol közvélemény nagy többsége leplezetlenül kifejezést adott annak a felfogásának, hogy a Közép- és Keleteurópai állapotok véglegeseknek nem tekinthetők. Most már azt is elmondhatjuk, hogy szerző sóhaja, hogy a trianoni békeszerződés kiáltó szörnyűségeit sem az angol-szász közvélemény, sem általában a világ közvéleménye mindeddig kellően fel nem ismerte, módosításra szorul, ma már hála Isten a nagy angol közvélemény Rothermere lord fellépése óta megismerve a trianoni szerződés rettenetességeit ennek a legalaposabb revizióját napirenden tartja. Hálás elismeréssel lehetünk Rothermere lord közismert nagyszabású publicisztikai munkássága iránt. Semmi kétség, hogv ma már a revízió kérdését a magyar reálpolitika kiegészítő részének kell tekintenünk. Hogy a háborús psychose bosszút lehelő légkörében támadt mámoros rendelkezésekre nem lehet