Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

SZEMLE. 347 szövegben és könnyen kezelhető alakban álljanak rendelkezésre. A munkát 8° alakban mintegy no oldal terjedelemben a Comptoir könyvnyomda (VIII., Mátyás-tér 17.) adta ki. Dr. Kovács Marcel ny. kir. kúriai bíró : A polgári perrendtartás magyarázata. (Második kiadás.) I., II., III. füzete megjelent. A három füzet kapható együtt vagy külön a szerzőnél (Budapest, Csaba-u. 7le). Egy füzet ára 8 P. Posta- és csekkezelési költség füzetenkint helyben 65 f., vidéken 80 f. Három füzet után helyben 87 f., vidéken 1 P. Dr. Prof. Eduárd Kern: Der gcsel\liche Richtcr. Berlin, 1927. Verlag von Ottó Liebmann. Ez a terjedelmes mü azzal az alapelvvel foglalkozik, hogy senkit sem lehet elvonni törvényes bírájától. Az általános részben történelmi és összehasonlító jogi alapok vannak részletesen feldolgozva. Különösen az angol-amerikai, francia és orosz alkotmánytörténelem kerül itt részletes tárgyalásra. A történelmi rész feldolgozza a joganyagot a maga chartától egész a jelen korig. A német alkotmánytörténetből Nagy Frigyes kora a frankfurti nemzetgyűlés és a bírói szervesi törvények létrejötte részesül különösen gondos tárgyalásba. Részletesen tárgyalja a szerepét a kivételes bíróságoknak, a bíróküldési jogok s a bírói összeférhetetlenség szempontjait. A különös részben alkalmazza szerző az általános részben kifejtett jogelveket és részletesen tárgyalja a katonai bíróságokat, a katonai becsületbíróságokat, az uzsorabíróságokat, a kivételes bíróságokat, ideértve a népbíróságokat is, a forradalmi törvényszéket és a köztársaságok védelmére alakult állambíróságot. Szerző mindenütt élesen különválasztja a politikai szempontokat a jogiaktól. Jogász, jogtörténész, politikus egyaránt nagy érdekkel fogja olvasni. SZEMLE. Magyary Gé\a a\ Institut de Droit International tagja. Az Institut de Droit International ezidei nyári ülésszakán a nemzetközi jog számos fontos kérdésével, egyebek között a földreformmal kapcsolatos kisajátítások ügyével is foglalkozott, melyekre legközelebb visszatérünk. Ez alkalommal csak a feletti örömünknek adunk kifejezést, hogy a nagytekintélyű, kiváló testület Magyary Gé\a egyetemi tanárt rendes tagjává választotta. Az Institut de Droit International a nemzetközi joggal foglalkozó legkiválóbb szakértők zárt testülete, mely tagjait önmaga választja. Míg az International Law Association a nemzetközi joggal foglalkozók szabad egyesülete, melyben minden erre hivatott jogász részt vehet, addig az Institut de Droit International oly szükkörű testület, mely csakis elismert tekintélyű, világhírű nemzetközi jogászokból állhat. Sajnos, Magyarország e testületben eddig egyáltalán nem szerepelt és annál örvendetesebb, hogy most Magyary megválasztásával hazánk itt is méltó képviselethez jut, melyet Magyary általánosan elismert nemzetközi jogi munkálkodása a legnagyobb mértékben biztosít. — Évnyitás. A nyári szünet után úgy a Kúrián, mint az ítélőtáblákon megnyitották a jogi munkaévet. A viszonyok már meglehetősen normalizálva vannak, s így felsőbíróságaink kiváló elnökeinek legfőbb gondját azt teszi, miként lehetne a súlyos restanciákkal elbánni és a megdagadt ügyáradatot minél hamarább levezetni természetes végcélja: a jogerős elintézés felé. Ezidőszerint inkább a büntetőjudikatúra túlterheliségről esik 24*