Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

336 JOGGYAKORLAT. jelenteni és visszaváltja a váltót. A határozat az irodalomban behatóbb megbeszélést érdemel. Ezzel a határozattal egyidőben a K. egy másik tanácsa csalás és okirathamisítás anyagi halmazatát állapította meg hasonló esetben. Indokul pedig az szolgált, hogy a magánokirathamisítás bűncselekménye a hamis okiratnak valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte vagy megváltozása bizonyítására történt felhasználásával van külön befejezve és ha vádlottak ténykedése túlment ezeken a tényálladéki elemeken, két bűncselekmény tényálladéka létesült, mely cselekményeket sem a beolvadás, sem a vagylagosság, sem a helyettesítés elve, vagy a különös és általános törvény viszonya egy cselekménnyé nem egyesít. (1927. V. 25. B. III. 2210, 1927.) Mindkét határozat tehát új jogi álláspontot juttat kifejezésre a K.-nak ama régebben, követett gyakorlatával szemben, amely szerint a csalás és magánokirathamisítás eszmei halmazatban egyesül. (L. B. J. T. XV. 221., XI. 363., XIV. 72. stb.) A 2. számú büntetőjogegységi döntvényre hivatkozással mondta ki a K., hogy az ugyanazon kölcsön biztosítására adott váltó és biztosítási okirat meghamisítása folytatólagos cselekmény és nem állanak e hamisítások egymással a 96. § szerinti halmazatban (utóbb id. hat.). 4.67. §. Megvesztegetés már azáltal létesült, hogy a fogházon mint közhivatalnok az ígért és adatott jutalmakért hivatali kötelességét cselekvés által megszegte, de nem tényálladéki elem, hogy a kötelességszegés, amire a közhivatalnok rábiratott, egyúttal bűntett vagy vétség is legyen. (1927. VI. 22. B. I. 4532/1926.) 1921 : III. (ATV.) Kétségtelen, hogy a közismert kommunista programm csak az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatása révén valósulhat meg, vagyis mindazok, akik ilyen mozgalmat kezdeményeznek vagy előmozdítanak, végeredményben az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatását célozzák. Az a vádlott, aki a «Kommunisták Magyarországi pártjának» Magyarországon való megszervezése és előmozdítása céljából Bécsben egy kommunista agitátorképző tanfolyamon, utóbb pedig a kommunisták magyarországi pártjának alakuló kongresszusán is résztvett, e ténykedésével megvalósította az 1921. évi III. tc. 1. $-ának második bekezdésében meghatározott vétség tényálladékát. (1927. VII. 6. B. Sz. 35(82 1927.) E törvény nem^etgyalá^ási szakaszának a becsület védelméről szóló (1014 : XLI.) törvényhez való viszonyát, az alsóbíróságok sokszor ingadozó állásfoglalásával szemben elvi éllel világítja meg a következő döntés. Az 1921 : III. tc. 7. §-a nem helyezte hatályon kívül a Bv. vonatkozó rendelkezéseit s ez a szakasz csak oly tényállítások esetében alkalmazható, amelyek általánosító, az állami berendezés és nemzeti életműködés egészére kiható tartalmuknál fogva valóban alkalmasak arra, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák vagy hitelét sértsék. Ha azonban a cikk valamely állami szervnek, intézménynek működését kiragadva teszi támadás tárgyává oly konkrét tényállítások kíséretében, amelyek valóságuk esetében az illető hivatali szervek funkcionáriusai ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindítására szolgálhatnak alapul, akkor nincs semmi törvényes akadálya a Bv. alkalmazhatásának. Oly állítás, amely a bírákról — bár mint testületről — valóság esetén fegyelmi eljárásra alapot adó tényt állít, nem az id. tc. 7. í|-ába