Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

328 JOGGYAKORLAT. K. T. 174. § 2. bekezdés utolsó mondata: «. . . ellenkezőleg az ezen alapon megszűnik». Igaz viszont, hogy a 108. § második mondata szerint «e közgyűlési jegyzőkönyv . . . . z illetékes törvényszéknek .... haladéktalanul bemutatandó)). Bemutatóra szóló takarékkönyv átadása nem fizetés, hanem engedmény. Egy takarékpénztári betétkönyvön alapuló követelésnek átengedése által engedményezés létesül. A betéti könyv átadása u. i. még ha az nyilvános számadásra kötelezett vállalat által is bemutatóra állíttatott is ki, csupán arra nyújt alapot, hogy birtokosa annak a kiállítójától az abban foglalt összeg kifizetését igényelhesse, a fizetés tényét azonban maga a betétkönyv átadása meg nem állapítja. Az engedményező tehát az engedményessel szemben a követelés valódiságáért és behajthatóságáért szavatossággal tartozik. (Kúria P. VII. 8657/1926. 1927 jún. 22.) 8 %-on felüli kamatkikötés bíróilag nem érvényesíthető. A fellebbezési bíróság az egyes alkalmakkor fizetett összegekből elsősorban az adóslevélben kikötött havi 2%-os kamatokat vette kifizetetteknek s csupán az így fennmaradt összegeket számította a tőkére fizetetteknek, azzal az indokolással, hogy a törlesztés elsősorban a kikötött s lejárt kamatokra fordítandó. Igaz ugyan, hogy a jogszabály szerint az esetben, ha az adós tőkén felül kamatokkal is tartozik, az egész tartozás kiegyenlítésére elégtelen fizetést elsősorban a kamatra kell beszámítani s csak az így fennmaradó összeg számítandó a tőke törlesztésére, — azonban ez a jogszabály a maga teljességébe csak akkor alkalmazható, ha a kamat a törvényben megengedett mértéket meg nem haladja, — ellenben abban az esetben, ha a törvényben megengedett legmagasabb kamatnál nagyobb kamat köttetett ki, úgy ilyenkor a fizetésből kamatra csupán a törvényben megengedett legmagasabb kamat számítható, a többi azonban a tőkére tudandó be. A 8%-ot meghaladó kamat kikötése az 1887 : VIII. tc. rendelkezéseibe ütközik s bíróilag nem érvényesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a kikötött kamat összege az országban szokásos kamat mértékén alul van. (Kúria P. VII. 8714/1926. 1927 jún. 28.) A valorizációs differencia után törvényes késedelmi kamat jár. A bírói gyakorlat értelmében a tőke valorizálása a felperest csak a korona értékcsökkenéseért, de nem egyúttal a tőke használatának elvonásáért kárpótolja. Ezért az anyagi jogba ütközik a fellebbezési bíróság döntése és a kamat a felperes részére a számszerűleg meghatározott értékkülönbözet után a felülvizsgálati kérelemhez képest a kereset beadásának időpontjától kezdődőleg megítélendő volt és pedig a törvényes késedelmi kamat mértékében azért, mert a tőke valorizálása mellett ez felel meg az 1923 : XXXIX. tc. 5. §-ának alkalmazása körül a bírói gyakorlatban érvényesült jogszabálynak. (Kúria P. IV. 5555/1926. 1927 jún. 28.) Házassági közvetítői díj bírói úton — iparigazolvány dacára — nem ítélhető meg. Az a körülmény, hogy a felperes részére a házasságközvetítő ipar gyakorlására az iparigazolvány kiadatott — nem változtathat azon, hogy a házasságközvetítői tevékenység a peres felek között csupán bírói útra nem terelhető naturális obligaciót létesített a kikötött közvetítői díj tekintetében. (Kúria P.VII. 8175/1926. 1927 jún. 23.) V. ö. P. H. T. 70. sz. E. H. (929/1888.) Révs\vénytársaság nem működése dacára fennállónak és cselekvőképesnek tekinthető. A felperes részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékben be van vezetve, legutóbb 1925. évben közgyűlést tartott, amely három új