Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

JOGGYAKORLAT. pítása, azaz a becslés időpontja előtt foglaltattak el, a tényleges elfoglaláskor, azaz a birtokbavételkor volt árak szerint határozandó meg. Annak a kérelemnek, hogy a kisajátító a kisajátított ingatlanok «fizetéskori» értekét legyen köteles kártalanításul fizetni, — sem az 1881 : XLI. tc. 2.-. §-ában, sem pedig az ugyanezen törvénycikk 30. §-án alapuló, fönthivatkozott állandó bírói gyakorlatban nincsen alapja. De nincsen alapja a kisajátítási törvényben annak sem, hogy a kártalanítási összeg akként számíttassák ki, hogy milyen összegen vásárolhat magának a kisajátítást szenvedő ugyanolyan minőségű és ugyanakkora területet, mint amilyen és amekkora ingatlan tőle kisajátíttatott. Az 1881 : XLI, tc. 26. §-a szerint a kártalanítási összeg rendszerint készpénzben állapítandó meg és ez alól a szabály alól kivétel csak arra az esetre van megállapítva, ha: 1. a kisajátító a tulajdonosnak megmaradt területrészt azzal határos más területtel olykép ajánlkozik kiegészíteni, hogy az a kisajátítás után is előbbi céljának bebizonyíthatólag megfeleljen, és 2., ha a tulajdonos a kártalanításnak ezt a nemét elfogadja, úgy, hogy: még az 1, alatti föltétel fönnforgása esetében sem köteles a kisajátítást szenvedő kártalanítás fejében ellenértékül ingatlant elfogadni és így a készpénzben álló kártalanítási összeg nagysága sem határozható meg egyedül azon az alapon, hogy mibe kerülne ugyanakkora és ugyanolyan minőségű ingatlannak a megszerzése, mint amekkora tőle kisajátíttatott. (Kúria Pk. V. 9359/1926. sz., 1927 jún. 28.) A kb\s\er\eményi közösség tartama. A közszerzeményi közösség már a házassági életközösség tartós megszakításával megszűnik, aminek az a jelentősége, hogy amit a házastársak bármelyike az életközösség megszakítása után szerez, az közszerzeményi megosztás alá már nem esik. (Kúria P. I. 2730/1927. sz., 1927 jún. 18.) Bontóper megegyezéses különélés esetén. A házasság erkölcsi tartalmából, céljából és állandó jellegéből folyóan a házasfelek együttélésre vannak kötelezve és ennek következtében a házassági életközösségnek kölcsönös megállapodással történt megszakítása esetén mind a két fél a házassági életközösség szándékos és jogos indok nélkül való megszakítójának tekintendő, vagyis mind a két fél különélése jogtalan. Az állandósult bírói gyakorlat értelmében a házassági életközösség megszüntetésének e jogtalan jellegét azonban bármelyik fél megszüntetheti annak a kijelentésével, hogy a házassági életközösséget visszaállítani kívánja és ezt követően a hat havi különélés elteltével a H. T. 77. §. aj pontjában meghatározott bontóok alapján a házasság felbontását kérheti. Azonban a felperes kijelentette, hogy az alperest a bírói felhívás kibocsátása iránt beadott kérvényt megelőzően magánúton nem értesítette arról, hogy az egyező elhatározással megszakított házassági életközösséget folytatni kívánja és erre az alperest magánúton fel nem hívta, tehát a felperes kérésére kibocsátott bírói felhívásnak a fentiek folytán joghatályt tulajdonítani nem lehet. (Kúria P. III. 2339/1927. sz., 1927 jún. 23.) Egyoldalúan tehetséges (schi\oid-jellegű) — Gy. T. 28. §. 6. A schizoid-jellegű egyéneknél éppen az a sajátos tünet, hogy amíg egyfelől egyirányban feltűnő fejlettséget mutatnak, addig éppen a rendes ember mindennapi tevékenységét kitevő cselekvési körben elmaradottak és elmebeli megnyilvánulásaikban nem felelnek meg a normális emberhez fűzött követelményeknek. Erre való tekintettel helyesnek állapíttatott meg orvosszakértői szempontból, hogy az alperes gyengeelméjű és jogi szempontból az, hogy az alperes gyengeelméjűsége oly fokú, hogy e miatt vagyonának kezelésére képtelen, minélfogva a fellebbezési bíróság az alperest az