Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

326 JOGGYAKORLAT. anyagi jogszabály helyes alkalmazásával helyezte a Gy. T. 28. §. b) pontja alapján gondnokság alá. (Kúria P. III. 88/1927. sz., 1927 jún. 17.) A kártérítési kötelezettség mérve a\ élettől vétkes megfosztás esetén. Jogszabályaink szerint ugyanis az, aki mást életétől szándékos vagy vétkes cselekménnyel megfoszt, harmadik személy javára a temetés költsége megtérítésén túlmenő kártérítésre rendszerint csak akkor kötelezhető, ha a követelő fél a halál okozásával az őt az elhalt irányában megillető tartási igényétől fosztatott meg. (Kúria P. VI. 3055/1926. sz., 1927 szept. 9.) Ingatlan vételárhátralék valorizálandó. A vevő ingatlan vételárhátralékot az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében az eset körülményei szerint megszabott mértékű értékeléssel köteles szolgáltatni, még pedig tekintet nélkül arra, hogy a fizetéssel késedelembe van-e avagy nincsen. (Kúria P. VI. 3040/1926 sz., 1927 aug. 30.) A székesfőváros felelős a belterületi út forgalmi biztonságának hiányáért. A belterületen levő, nyilvános közlekedésre használt közutak gondozása és fenntartása a székesfővárosnak a kötelessége. Az alperes tartozott volna tehát kellően gondoskodni arról, hogy a forgalom folytonosságát és biztonságát megakasztó vagy kockáztató okok elháríttassanak és úgy forgalom folytonossága, mint annak a biztonsága fenntartassék. (1890:!. tc. 66. és 154. §-ai.) Az útfenntartót terhelő eme kötelezettségnek a teljesítését mulasztotta el az alperes, amikor eltűrte azt, hogy a Fürész-utcában, a makadam-útnak egyenes folytatásában egy négy méter mély és kb. 100 méter hosszú árok fedetlenül, bekeríttetlenül és az esti órákban megvilágítás nélkül maradjon és azáltal a közúton való közlekedés személyi és vagyoni vonatkozásban veszélyeztessék. E mulasztásból a felperesre hárult vagyoni kárért tehát az alperes kártérítéssel tartozik. (Kúria P. VI. 1982/1927. sz., 1927 szept. 6.) Alkalmi ingatlanközvetítéshez hatósági engedély nem kell. — A közvetítési díj bíróilag mérsékelhető. A 60,000/1921. F. M. sz. rendelet 230. §-a értelmében ingatlanok forgalmának közvetítése céljából hatósági engedélyre csak annak van szüksége, aki ingatlanok forgalmának közvetítésével üzletszerüleg foglalkozik ; alkalmi közbenjárások díjának követelhetése pedig törvényes tiltó rendelkezésekbe nem ütközik. A felperes közvetítői tevékenysége csupán abban állott, hogy az alperest a haszonbérbeadónál ajánlotta s írásbeli ajánlatát neki átadta. A továbbiakban azonban a felperes részt nem vett s a haszonbérleti szerződés az ő egyéb közreműködése nélkül jött létre. Bár a fent kifejtettek szerint a felperes tevékenysége őt alkuszdíj követelhetésére feljogosítja, a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot azzal, hogy a kikötött alkuszdíjat mérsékelte, mert a magánjogi bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabáty alapján az aránytalanul magas közvetítési díj a méltányosság szerint mérsékelhető. (Kúria P. VII. 2963/1927. sz., 1927 szept. 1.) Közli: Dr. Z. J. II. Hiteljogi esetek. Alkuszdíj. Annak a figyelmeztetésnek a tudomásulvétele, hogy felperes az üzleten keresni akar, joghatályos ígéretnek tekintendő. Azonban ez még nem nyújt alapot az alkuszdíj megítélésére, mert a nyilatkozat tartalmából nem lehet következtetést vonni arra, hogy alperes arra az esetre is i.kart kötelezettséget vállalni, ha felperes megfelelő tevékenységet ki nem fejt. Az állandó bírói gyakorlat értelmében az alkusz ellenkező megállapodás hiányában csak abban az esetben igényelheti díjainak a megfize-