Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

JOGGYAKORLAT. követett jogszabály szerint pedig nevelt gyermek a nevelő szülő gazdaságában teljesített szolgálatokért díjazást csak külön kikötés alapján követelhet. (Kúria P. II. 2646/1926. sz., 1927. szept. 2.) Ily kikötésnek csak a rendes díjazásra való elkötelezést tekinti a Kúria, de nem oly ígéretet, amely szerint a nevelő szülő azt ígéri, hogy a nevelt gyermekét gazdasági viszonyainak megfelelően jutalmazni fogja, aminek kisebb ajándékokkal már eleget is tett. Nemi viszony nem szünteti meg a szolgálati díjra vonatkozó igényt. Az a körülmény, hogy az örökhagyó és felperes között nemi viszony is fejlődött ki, a felperesnek a szolgálati díjra vonatkozó igényét nem befolyásolja. (Kúria P. I. 1686/1926. sz., 1927 jún. 25.) A gazdaasszonyi tevékenységért, ellenkező kikötés nélkül, díjazás jár, aminek Ígéretére helyesen következtetett — a Kúria szerint — a fellebbezési bíróság az örökhagyó (munkaadó) azon kijelentéséből, hogy vagyona egy részét felperesre akarja iratni. Utólagos valorizáció megtagadása. Olyan esetben, amikor a jogosított a követelése teljes kiegyenlítésére fizetett összeget kifogás és jogfenntartás nélkül felvette, jóllehet sem kényszerítve, sem pedig tévedésben nem volt a kötelezettől utólagosan azon a címen, hogy a teljesített fizetés a követelés valóságos értékét nem fedezte — átértékelés alapján értékkülönbözetnek a megtérítése nem követelhető. (Kúria P. I. 1166/1926. sz., 1927 június 28.) A követelés osztályegyességen alapszik, amelynek alapját szolgáló végrendelet 1917 júliusban kelt. A jogfenntartás nélkül elfogadott fizetés 192J március havában, tehát oly időben történt, amikor <.a pénzünk értékének ily nagy fokban történt leromlása köztudomású volt, tehát arról a gazdálkodással foglalkozó hitelezőnek is tudnia kellett*). A kötbér bíróilag mérsékelhető. A kötbér nagysága, még ha annak mérsékléséről a szerződő felek le is mondottak, kérelemre mérsékelhető oly módon, hogy az a szerződésszegéssel okozott anyagi hátránnyal feltűnő aránytalanságban ne legyen. (Kúria P. V. 2125/1927. sz., 1927 június 17.) Ke\es viss^köv etetési igénye. Az adós helyett fizető kezes az adós ellen támaszthat többre igényt, mint amennyit a hitelező kielégítésése tényleg fordított és az adós sem tartozik többet fizetni a kezesnek, mint a mennyivel a hitelezőnek tényleg tartozott, ennélfogva az alperes külön megállapodás hiányában annak a 160 pengőnek a megtérítését a felperestől jogszerűen nem követelheti, melyet az alperes hitelezőjének a kielégítése céljából felvett kölcsön kamatja címén a takarékpénztárnak fizetett. (Kúria P. III. 6295/1926. sz., 1927 jún. 17.) A telekkönyvi rangsor. A telekkönyvi rendtartás értelmében a telekkönyvi beadványok rangsorozatát egyedül azok beadásának napja határozza meg, amely szabályon az illető beadvány széljegyzésének (a telekkönyvben) elmulasztása, mint csupán kezelési hiba sem változtat. (Kúria Pk. sz. 50^0/1927. Kúria 1927 júl. 12.) Kisajátítási kártalanításnál ériékmegállapítás. Az 1881 : XLI. tc. 30. §-án és azon a jogi alapelven alapuló állandó bírói gyakorlat szerint, — hogy a vagyonból elvont érték az elvonáskor volt nagyságában térítendő meg, — a kisajátítandó tárgyak értéke akkor, ha a kártalanítás megálla-