Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

282 JOGGYAKORLAT. nyosság elvei nyomán kell meghatározni.1 (Kúria P. VI. 2374/1926. sz., 1927 máj. 17.) Közli: Dr. Z J. IV. Perjogi esetek. Végrehajtás és kénys^eregye^ség. Való ugyan, hogy végrehajtató a végre­hajtási kérelem alapjául szolgáló ítélettel javára megítélt követeléssel azo­nosnak mutatkozó követelését alperes ellen lefolytatott kényszeregyezségi eljárásban felperes bejelentette, s hogy ekként a követelés az ez esetben alkalmazandó 4070/1915. M. E. sz. rendelet 61. és 62. §-ai szerint mutat­kozik csak végrehajthatónak: minthogy azonban a kényszeregyezségi el­járást szabályozó rendeletben nincs olyan intézkedés, mely szerint a kény­szeregyezségi eljárás befejezése után a jogerős bírói ítélet alapján a végre­hajtás nem rendelhető el ; s minthogy az id. Ke. rendelet 61. szakaszá­ban foglalt rendelkezések anyagi jogi rendelkezések, amelyek alkalmazha­tóságának a fennforgása (t. i. hogy a jogerős ítéleten alapuló követelés egészben vagy részben megszűnt) csak contradictorius eljárás mellett, az adott esetben tehát csak a végrehajtást szenvedő által megindítható végre­hajtás megszüntetési perben állapítható meg (Ppé. 39. §), nem pedig a perenkívüli végrehajtási eljárásban, a végrehajtási kérelemnek a jogerős bírói ítélet alapján való elrendelése meg nem tagadható. (Kúria Pk. V. 1081/1927. sz. 1927., márc. 2. A választott bíró ítéletének túlterjeszkedése. A választott bíró ítélete egy részének a felek kérelmén túlterjeszkedése okszerűen csak az arra vonat­kozó döntést érinti és így nem vonhatja maga után az ítélet ama részének hatálytalanságát, amely az előbb említett döntéstől független. (Kúria P. IV. 8820/1926. sz., 1927 jún. 1.) Perújításnak nincs helye a vétkesség megállapítása miatt sem. (Pp. 682. §.) A házasfél esetleg mindkét házasság vétkességének kérdése, a házasság felbontásának a kérdésével szorosan összefügg, elannyira, hogy a kettő csak egységesen bírálható el, tehát egymástól el nem választható, már pe­dig a Pp. 682. §-a a házasság fennállásának a kérdésében perújítást nem enged, tehát ki van zárva ez a vétkesség kérdésében is, annál inkább, mert ha a házasság felbontását kimondó ítélet ellen a vétkesség kimon­dása miatt a perújítás megengedtetnék és annak alapján az nyerne meg­állapítást, hogy az a fél, akinek hibájából a házasság felbontatott nem vét­kes, akkor a házasság jogérvényes felbontásának nem volna meg a jogi alapja. (Kúria P. VI. 122/1927. sz., 1927 máj. 25.) Tanubi-onyítvány. Nincs sem olyan jogszabály, hogy a részvénytár­saságnak, mint peres félnek, illetve pertársnak igazgatója, vagy részvényese tanúként kihallgatható nem volna, sem pedig olyan jogszabály, hogy a bíró­ság a tényállást, vagy annak valamely részét egy tanúnak egymagában álló vallomására is ne alapíthatná. (Kúria P. VII. 7570 1926. sz., 1927 máj. 13.) 1 Igen helyesen utal a határozat arra, hogy az 50 %-os valorizáció nem lehet jogszabály és a pénzromlás hátrányainak megosztása nem jelent feltétlenül <jo° o-ot. Végre helyén való volt ennek a kimondása, mert az <;o%-os valorizáció, téves értel­mezés folytán, valósággal dogmává vált már. A valorizáció nem tiszta jog, sőt benne elég kevés a jog. A íjogon túli» (méltányosság) pedig nem tűri a sémát. Itt csak egy általános szabály lehet: nem szabad általánosítani, hanem minden kérdést esetenként elbírálni. Éppen ezért a valorizáció tekintetében csak keresetadó, az elvet kimondó, jogszabályokat tűri meg az élet. — Az 50% legíellebb, mint kiindulási pont fogadható el, amelytől fel és lefelé az eltérést, az eset körülményei (magánjogi individualizációi szabják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom