Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

282 JOGGYAKORLAT. nyosság elvei nyomán kell meghatározni.1 (Kúria P. VI. 2374/1926. sz., 1927 máj. 17.) Közli: Dr. Z J. IV. Perjogi esetek. Végrehajtás és kénys^eregye^ség. Való ugyan, hogy végrehajtató a végrehajtási kérelem alapjául szolgáló ítélettel javára megítélt követeléssel azonosnak mutatkozó követelését alperes ellen lefolytatott kényszeregyezségi eljárásban felperes bejelentette, s hogy ekként a követelés az ez esetben alkalmazandó 4070/1915. M. E. sz. rendelet 61. és 62. §-ai szerint mutatkozik csak végrehajthatónak: minthogy azonban a kényszeregyezségi eljárást szabályozó rendeletben nincs olyan intézkedés, mely szerint a kényszeregyezségi eljárás befejezése után a jogerős bírói ítélet alapján a végrehajtás nem rendelhető el ; s minthogy az id. Ke. rendelet 61. szakaszában foglalt rendelkezések anyagi jogi rendelkezések, amelyek alkalmazhatóságának a fennforgása (t. i. hogy a jogerős ítéleten alapuló követelés egészben vagy részben megszűnt) csak contradictorius eljárás mellett, az adott esetben tehát csak a végrehajtást szenvedő által megindítható végrehajtás megszüntetési perben állapítható meg (Ppé. 39. §), nem pedig a perenkívüli végrehajtási eljárásban, a végrehajtási kérelemnek a jogerős bírói ítélet alapján való elrendelése meg nem tagadható. (Kúria Pk. V. 1081/1927. sz. 1927., márc. 2. A választott bíró ítéletének túlterjeszkedése. A választott bíró ítélete egy részének a felek kérelmén túlterjeszkedése okszerűen csak az arra vonatkozó döntést érinti és így nem vonhatja maga után az ítélet ama részének hatálytalanságát, amely az előbb említett döntéstől független. (Kúria P. IV. 8820/1926. sz., 1927 jún. 1.) Perújításnak nincs helye a vétkesség megállapítása miatt sem. (Pp. 682. §.) A házasfél esetleg mindkét házasság vétkességének kérdése, a házasság felbontásának a kérdésével szorosan összefügg, elannyira, hogy a kettő csak egységesen bírálható el, tehát egymástól el nem választható, már pedig a Pp. 682. §-a a házasság fennállásának a kérdésében perújítást nem enged, tehát ki van zárva ez a vétkesség kérdésében is, annál inkább, mert ha a házasság felbontását kimondó ítélet ellen a vétkesség kimondása miatt a perújítás megengedtetnék és annak alapján az nyerne megállapítást, hogy az a fél, akinek hibájából a házasság felbontatott nem vétkes, akkor a házasság jogérvényes felbontásának nem volna meg a jogi alapja. (Kúria P. VI. 122/1927. sz., 1927 máj. 25.) Tanubi-onyítvány. Nincs sem olyan jogszabály, hogy a részvénytársaságnak, mint peres félnek, illetve pertársnak igazgatója, vagy részvényese tanúként kihallgatható nem volna, sem pedig olyan jogszabály, hogy a bíróság a tényállást, vagy annak valamely részét egy tanúnak egymagában álló vallomására is ne alapíthatná. (Kúria P. VII. 7570 1926. sz., 1927 máj. 13.) 1 Igen helyesen utal a határozat arra, hogy az 50 %-os valorizáció nem lehet jogszabály és a pénzromlás hátrányainak megosztása nem jelent feltétlenül <jo° o-ot. Végre helyén való volt ennek a kimondása, mert az <;o%-os valorizáció, téves értelmezés folytán, valósággal dogmává vált már. A valorizáció nem tiszta jog, sőt benne elég kevés a jog. A íjogon túli» (méltányosság) pedig nem tűri a sémát. Itt csak egy általános szabály lehet: nem szabad általánosítani, hanem minden kérdést esetenként elbírálni. Éppen ezért a valorizáció tekintetében csak keresetadó, az elvet kimondó, jogszabályokat tűri meg az élet. — Az 50% legíellebb, mint kiindulási pont fogadható el, amelytől fel és lefelé az eltérést, az eset körülményei (magánjogi individualizációi szabják meg.