Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

JOGGYAKORLAT. A házasságtörést vélelmezni vagy vélelemre alapítani nem lehet (vérvizsgálat). A házasságtörés tényét, vagyis azt, hogy a fennálló házassági kötelékben élő fél mással s nem házastársával nemileg közösült, azt az állító másik házasfélnek a házassági bontóperben az erre vonatkozó tényállítás pontos és határozott előterjesztése mellett be kell bizonyítania, s a házasságtörést magát vélelmezni, vagy vélelemre alapítani nem lehet A házasság tartama alatt született gyermekre nézve ennek a fennálló házasságból való származására vonatkozó törvényes vélelemmel szemben tehát pusztán a vélelmezett fogamzási időn túli, születés vélelmére a házassági bontó ok megalapozása tekintetében hivatkozni nem lehet. Alaki jogszabálysértés nélkül történt tehát a felperes által e vélelem támogatására szolgálónak vélt, a bizonyítás tartalma és módja tekintetében minden közelebbi meghatározás nélkül előterjesztett vérvizsgálat eszközlésére vonatkozó bizonyítási kérelem mellőzése is. (Kúria P. III. 6545/1926. sz., 1927 máj. 19.) A felülvizsgálati kérelem önálló alapja a felülvizsgálati eljárásnak. A felülvizsgálati kérelem nem előkészítő irat, hanem önálló alapja a felülvizsgálati eljárásnak, s így annak alapjaként a felperes által az elsőbíróság ítélete vllen beadott felebbezésére íelhozottakra történt hivatkozás a felülvizsgálati kérelem elintézésénél figyelembe nem vehető. Kúria P. III. 5996/1926. sz.; 1927 máj. 5. Felülvizsgálati kérvény bélyegére való pénz hiánya nem igazolási ok. Az a körülmény, hogy alperesnek a felülvizsgálati kérvény bélyegére nem volt pénze (5 millió korona) a mulasztást egyáltalában nem teszi vétlenné, mert a bélyeg hiánya nem akadálya a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének. Az adott esetben már csak azért sem, mert az alperes felülvizsgálati kérelmét a határidő lejárta után mégis felbélyegzés nélkül adta be, ilyen módon pedig korábban is beadhatta volna. Ugyanis az az ok, amelynél fogva az alperes — bár alap nélkül — a bélyegelőjegyzés kedvezményének megadását kérte, saját előadása szerint fennállott már a felülvizsgálat határidejében is. (Kúria P. VI. 2330 1926. sz. 1926. máj. 18. A lakfelmondási ügyben hozott végítélet nem tartalmaz res iudicaiat a kártérítési perben a felmondás jogszerűsége tekintetében. Egymagában azonban az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság az elsőbíróság előzetesen végrehajthatónak nyilvánított — lakfelmondási — ítéletét utóbb megváltoztatta, s végrehajtatót a felmondás érvényességének kimondása iránti keresetével elutasította, a végrehajtató kártérítési felelősségét szükségszerűleg maga után nem vonja. A végrehajtató kártérítési felelősségének s következésképp a végrehajtást szenvedett kárigényének csak az esetben van jogszerű alapja, ha a végrehajtató az előzetes végrehajtással kieszközölt lakkiürítés igénylésére az anyagi jog szerint jogosított s a végrehajtást szenvedett a lakás visszabocsájtására az anyagi jog szerint kötelezve nem volt. Azt pedig, hogy a kártérítési igény érvényesíthetésének ez a jogalapja fennforog-e, a kártérítési perben ítélkező bíróság van hivatva elbírálni. S minthogy a lakfelmondási perben hozott ítélet csak a felmondás érvényességének vagy érvénytelenségének, valamint a bérlet átadásának vagy átvételének a kérdésére terjedhet ki (Pp. 631.) s következéskép lakfelmondási ügyben hozott végítélet is csupán ebben a vonatkozásban képez ítélt dolgot (Pp. 411.), nem szabályozó azonban a lakfelmondási eljárás folyamán ért sérelem miatt indított kártérítési perben. (Kúria P. VI. 1476/1927. sz., 1927 máj. 27.) Közeli rokonok közötti vagyon átruházásánál a bizonyítási teher. A m. kir. Kúria gyakorlata szerint a közeli rokonok közt történt vagyoriátruhá-