Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - G.M.B.H. és K.F.T

2 64 D? SZENDE PÉTER PÁL. Ugyanezen elvi állásponton van a P. VI. 6747 924. sz. kúriai határozat is, mely kimondja, hogy «a készpénzkölcsön esetében a pénz elértéktelenedéséből s\árma\ó kárt a hitelező csak akkor háríthatja a\ adósra, ha és amennyiben a kár a\ adós jogellenes magatartásával, különösen annak késedelmével, oki összefüggésben van.y> Ezek szerint tehát a készpénzkölcsönök átértékelésénél a gyakorlat a késedelem, kártérítés és jogtalan gazdagodás elvére helyezkedve, iparkodik kiegyenlíteni ama kiáltó ellentéteket, melyek a jó valutában kölcsönt adó hitelező és a leromlott valutában a visszafizetést eszközlő adós között vannak. Németem szerint a tiszta pénztartozásoknál is annak kell kidomborodni, hogy mikép a most már általánosnak mondható gyakorlat, a dologtartozásoknál elfogadta, a tartozás átértékelésének az alapja, függetlenül az adós fizetési késedelmétől, pusztán és egyedül, a pénz értékének a gazdasági összeomlás következtében beállott nagymérvű csökkenése. Helyesen jegyzi meg dr. Schuszter Rudolf, a valorizálási problémák lelkes úttörője egyik cikkében (Magyar Jogi Szemle, 1927. mára), hogy «a késedelem nem alkotó eleme a valorizálás fogalmának.)) A szükséges korrektívumok azután érvényesíthetők az egyes adott eseteknél, a felértékelés mértékének megállapításánál. E tekintetben ugyanis a legtágabb tér engedendő a szabad bírói mérlegelésnek, mely úgy, mint eddig, a jövőben is meg fogja találni azt a mértéket, mely a kölcsönös érdekkiegyenlítés és méltányosság elvének legjobban megfelel. Nehezebb a helyzet, főleg gazdasági szempontból, ha a hitelező nem magán, hanem jogi személy. A probléma azonban itt sem megoldhatlan, mert nézetem szerint a nyugdíjvalorizációs törvény kapcsán megállapított vagyonátmentési kulcsok némi támpontul szolgálhatnak. A kérdés megoldásánál általában kiemelendőnek tartom, hogy annak közgazdasági vonatkozásainál feltétlenül szemelőtt tartandó, hogy a hitel szintén erős közgazdasági faktor és így annak integritására figyelem fordítandó, minek viszont gyakorlati hatása csak abban jelentkezhetik, hogy lehetővé tesszük a pénzkölcsönök átértékelését is. G. M.B. H. ÉS K. F.T. írta: Dr. SZENDE PÉTER PÁL. A német G. m. b. H.-törvény, mely az összes későbbi korlátolt felelősségű társasági törvények őse és mintaképe Cosack szerint1 «ist lediglich eine Abart der Aktiengesellschaft.» De a korlátolt felelősségű 1 Cosack: Lehrbuch des Handelsrechts IV. kiad. 6J4. 1. Hasonlóképen a Staub — Hachenburg-fé\e Kommentár (VII. kiad. 71. 1.) szerint : «Die Grundprincipien der G. m. b. H. sind die gleichen wie die der Aktiengesellschaft».