Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - G.M.B.H. és K.F.T

G. M. B. H. ÉS K. F. T. társaság még a német jogban sem tiszta kapitalisztikus egyesülés, hanem középállást foglal el az individualisztikus és a kapitalisztikus társasági alakzatok között.1 A törvény szövege inkább kapitalisztikus elveket tükröztet vissza, a forgalmi élet azonban megtöltötte a személyi egyesülésekre jellemző tartalommal. Hazánkban eddig három többé-kevésbbé hivatalos tervezet készült a korlátolt felelősségű társaságot illetően. Pap tervezete alapján a magyar korlátolt felelősségű társaság nem a részvénytársaságnak, hanem a közkereseti társaságnak lett volna egy válfaja. Pap kivetkőztette társaságunkat a német törvény kapitalisztikus köntöséből, ami főleg abból tűnik ki, hogy a tagokat egyetemlegesen és közvetlenül felelőssé tette a hitelezőkkel szemben — igaz, hogy nem korlátlanul, hanem csak törzsbetéteik (tőkerészeik) erejéig korlátolva. Thirring tervezete (Kuncz átdolgozásában) visszatérést jelentett a korlátolt felelősségű társasági jog alapelveihez. A konzekvenciákat azonban nem vonta le következetesen, idegen elemeket kevert bele (külön jótállási összeg stb.), de in toto az osztrák G. m. b. H.törvény számos jeles tulajdonságának adoptálása ellenére is felépítésének rendszerére nézve a német jog eredeti normái voltak reá a legszembetűnőbb hatással. Az új Kunc\-féle tervedet az angol priváté company, az osztrák, a bolgár és a francia korlátolt felelősségű társasági törvények és a svájci és olasz tervezetek előnyeit és hátrányait a német anyatörvénnyel egybevetette és azután és ezt örömmel konstatáljuk — részben még tökéletesbítette a német törvényt. A magyar k. f. t.-tervezet Charles Guillaume Etienne-nel szólván . . . revient . . . á ses premiers amours. Kuncz professzor k. f. t.-tervezetének komoly értékéből mitsem von le, hogy törvényszerkesztői fegyelmezettséggel nem akart «újat» alkotni ott, ahol negyedfél évtized alatt kipróbált és jólbevált szabályokat talált, s ahol mégis újított, ott is rendszerint az irodalomban már vitatlanul helyeselt institúciókat tett magáévá. Az alábbiakban megkíséreljük rövid parallelizmusát adni a német G. m. b. H.-törvénynek és a magyar Kuncz-féle k. f. t.-tervezetnek, hangsúlyozván, hogy célunkul nem az egyezően megoldott problémák taxatív ismertetését tűztük ki, hanem a különbségek exemplifikatív feltüntetését. A szűkreszabott terjedelemre való tekintettel a kritikai szempontok is háttérbe szorulnak. A német törvény (i. §) szerint a társaság bárminő törvényes célra alakulhat, a Kuncz-féle tervezet 0 M- § II.) a társaságot gazdasági célra szorítja. A gazdasági cél valóban tág terét nyújtja a lehetőségeknek, de a 1 S^er^ő: A korlátolt felelősségű társaság 75. 1. V. ö. az u. o. közölt hazai és külföldi irodalmat, különösen Bo^óky Géza : A korlátolt felelősségű társaság a külföldi és de lege ferenda a magyar jogban c. úttörő munkáját.