Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - A szerzői jog, mint személyiségi jog

256 DE ALMÁSI ANTAL. jogból eredő kiaknázás! lehetőségeket csupán a szerző életének tartamára és azt követő 50 évre engedélyezi (11. §). Ez utóbbi szabály akkor, ha a szerzői jog merőben, az abszolút vagyoni jogok szabályait követő forgalmi jelenség, egyenesen érthetetlen. Az a tétel, hogy kizárólag a szerző dönt a fölött, vájjon szerzői jogát érvényesítse vagy értékesítse-e, hogy az az ő, valamint a halál esetére szóló jogutódjai kezén végrehajtás tárgya sem lehet (4. §), hogy esetleg igen nagy vagyoni értéke dacára is az uratlan hagyatékkal szemben elismert kincstári háramlási jogba sem esik (3. § 4. bek.), mind a felé mutat, hogy a szerzői jog a személyiségi jognak szülöttje. Amidőn a törvény a szellemi termék példányának megszerzése és a szerzői jog átengedése között élesen és tudatosan különböztet, (képzőművészeti alkotásoknál (63. § stb.), amidőn a szerzőnek tartja fenn a fordítás, az átalakítás, a feldolgozás, a mechanikai készülékekre való átvitel jogát (6. § 9., 10. pont és 8. §) mindig csak a s~er?ő személyiségi jogából folyó egyes meghatározási jogokat konkretizál. Az, hogy a törvény a megrendelt arcképnél és szoborképmásolatoknál a megrendelő és a szerző jogai között különböztet (64. §), nyilván szintén csak az érdekeltek személyiségi jogai szféráinak elválasztását jelenti. A bitorlások elleni és a személyiségi jog egyéb sértéseinél is tipikus jogvédelem módja: a büntetésen felül a vagyoni és nem vagyoni kártérítési kötelezettség (18 §), a bitorlás eszközeinek elkobzása és megsemmisítése stb (20. §), szintén csak a személyiségi jog hatása. 9. Annak felismerése, hogy a szerzői jog az általánosból önállósult, különös személyiségi jog, nem csupán a törvények számos rendelkezéseinek megértési kulcsa, hanem egyúttal az az elvi alap is, amely a szerzői törvények hiányos vagy homályos rendelkezésének értelmezésénél, kiegészítésénél és fejlesztésénél is felette hasznos szolgálatokat tehet. 10. Mindenekelőtt annak tisztázása tekintetében, mik a tárgyi értelemben vett szerzői jog forrásai ? Vájjon e források mibenlétét és egymáshoz való viszonyát a magánjog avagy a közjog, a közigazgatási jog és a büntetőjog elvei szerint kell-e elbírálnunk? Magánjogunkban a törvény mellett, sőt szokásjogunk természeténél fogva tulajdonképpen még a törvények előtt is a szokásjog a főforrás. A büntetőtörvénykönyv első szakasza pedig ezt a büntetőjog területéből kizárja. A rendelet a magánjogban is csak tűrt kútfő. De abban mégis egészen más szerepe van, mint a büntetőjogban.