Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - A szerzői jog, mint személyiségi jog

A SZERZŐI JOG, MINT SZEMÉLYISÉGI JOG. Ha tehát kérdéses, vájjon a szerzői jog anyagában a szokásjog és a rendelet, úgyszintén, hogy a korábbi és a későbbi, az általános és a különös törvény egymáshozi viszonya a magánjog vagy a közjog, közigazgatási jog. vagy büntetőjog szabályai szerint döntendő-e el, ez, ha nem találunk oly elvi alapot, amely belőle kivezet, tulajdonképpen forrásjogi dilemma elé állít. Tényleg ez a dilemma megvan. Megvan a szerzői törvény szövegében is. Hiszen egyfelől a szerzői törvény 19. §-a a bitorlási részesség és felbujtás kérdéseit a magánjog szellemében oldja meg és egyúttal kijelenti, hogy a részesek büntetése és kártérítési kötelezettsége is az általános jogi elvek szerint ítélendő meg. Ezalatt tehát nyilván magánjogi elveket ért. Másfelől a törvény 24. §-a a bitorlási vétségekre élesen hangsúlyozza, hogy eltérő rendelkezés hiányában a büntető törvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései irányadók. A törvény 19. és 24. §-ai tehát a szerzői jog elvi megalapozása nélkül önellentmondók. Annál is inkább azok, mert a törvény 25—27. § ai a bitorlási ügyek eldöntését a polgári eljárásra utalják és ezzel is támpontot adnak arra. hogy a bennük foglalt kivételektől eltekintve az itt felmerülő kérdéseket a magánjog szellemében oldjuk meg. Ám, ha nem tévesztjük szem elől, hogy a szerzői jog magánjogi intézmény: a személyiségi jog egyik ága, nyomban világossá válik, hogy reá forrásjogi szempontból is a személyiségi jognak szabályai alkalmazandók. Ez azt jelenti, hogy ott, ahol szükséges, a magánjog elvei szerint a szokásjog a szerzői jog tartalmát magyarázhatja, kiegészítheti, le is ronthatja. Jelenti azt is, hogy az 1921 : LIV. és az 1922 : XIII. te, valamint az ezt megelőző és követő ugyancsak törvényekbe foglalt nemzetközi szerzői jogi szerződések egymáshozi viszonya — legalább is a ha^ai belső jogalkalmazás szempontjából — a lex prior és posterior, a lex generális és speciális személyjogi azaz magánjogi tételei szerint oldandók meg. Amidőn pl. kérdésessé válik, vájjon a szerző címmegjelölési jogának gyakorlásánál követendő gondosság az 1923 : V. tc. alkotása után a szerzői törvény avagy pedig a tisztességtelen verseny alapján hozott törvényes rendelkezések szigorúbb (12. §) szabályai szerint döntődik el, e kérdést a szerzői jognak a személyiségi joggal való összefüggése alapján akként dönthetjük el, hogy az 1923 : V. tcikket későbbi magánjogi törvénynek tekintjük, amely az 1921 : LIV. tc. 6. §-ának 8. pontjában foglalt és a saját ügyekben tanusítandóval egyenlő kisebb gondos-