Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - A szerzői jog, mint személyiségi jog

A SZERZŐI JOG, MINT SZEMÉLYISÉGI JOG. 2; s ) ) hatálybanlétet, vagy az. hogy a mű először Magyarországon jelent meg, vagy oly körülmény, amely a szerző jogképességét az 1884 : XVI. tc. 79. í;-ának 3. bek. alapján vagy azért, mert a szerző előbb magyar állampolgár volt, egyszer már létesítette volt (unus auctor semper auctor). Mindezek annak jelei, hogy a szerzői jog a személyiségi jognak egyik alesete. És pedig azért, mert itt ugyan a jogképesség legújabban fejlett ágával van dolgunk, amelyre azonban úgyszólván valamennyi jogrendszer mégis atavistikus visszaeséssel és ösztönszerűen alkalmazza azt az egyébként már meghaladt és elavult tételt, amely a jogképességet előbb kizárólag, utóbb elsősorban csupán a saját honpolgárának adja meg. 7. A személyiségi jogból fakadt a szerzői törvényünk ama szabálya is, hogy a védelemben részesülő műnek belső jellegénél fogva a védelemre alkalmasnak vagy amint a gyakorlat azt ki szereti fejezni, arra érdemesnek kell lennie. Törvényünk ezt a kelléket, mint az eredetiség kivánalmát kifejezetten csupán az önálló alkalmazásoknál és átdolgozásánál 6. § 10. p., 8. § B. E. 12. cikk) és a mozgófényképészeti műveknél állítja fel (73. § B. E. 14. cikk). Azonban már a szellemi művek védelmének egyöntetűségénél f9gva is ezt valamennyi védett műfajra ki kell terjesztenünk. És pedig annál is inkább, mert gyakorlatunk a szerzői jog védelmét ezen a címen adja meg vagy tagadja meg: a vasúti menetrendek, a címjegyzékek, az árfolyam-tabellák, a devizajegyzések, a színlapok, az újság fejlapok, a részvényes naptárak, a mozgószínházak falragaszai stb. tekintetében és így tovább. Az eredetiség mérvéről és ennek kritériumairól sokat lehetne szólni. Itt érintett célunkhoz azonban elégséges annak a kiemelése, hogy jogunk a s~er?ői jog védelmének megadhatása céljából a védett szellemi müvek minden egyes fajánál né^i, vájjon annak létesítése vagy adaptálása (6. § 10. pont, 8. § stb.) oly eredeti és egyéni társadalmi életnyilvánulás-e, amely a jogi védelemre igényt tarthat. E% pedig nyilvánvalóan a személyiségi jog tartalmi kellékeinek a kutatását jelenti. 8. A személyiségi jogra utal, hogy a szerzői törvény annak dacára is, hogy a szerzői jognak élők között és halál esetére szóló korlátlan átruházását megengedi, mégis a jövőben alkotandó müvekre történő átruházásokat a felek ellenkedő ügyleti akaratkijelentéseivel szemben is felmondhatókká tes^i (-3. § 2. bek.), hogy a korlátlan átruházás után és annak dacára is továbbra is a szerző hatalmi körébe utalja azokat a változtatásokat, amelyek utódja jogos érdekeit nem sértik 5. §), hogy a szerzői