Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám - Szovjet-Oroszország büntetőjoga

240 SZEMLE. vonatkozásban : majd egyenkint és behatóan foglalkozott a szoros értelemben vett törvényes zálogjog eseteivel, nevezetesen a kereskedelmi jogban a bizományos, szállítmányozó, fuvarozó, vasút és közraktár, az általános magánjogban pedig a bérbe- és haszonbérbeadó törvényes zálogjogával. Ezután a bérbeadó és haszonbérbeadó törvényes zálogjogát tárgyalta. Ismertette azt az ellentétes bírói gyakorlatot, amely abban a kérdésben fejlődött ki, hogy kiterjed-e a törvényes zálogjog a bérkövetelés járulékaira, nevezetesen a kamatokra, továbbá a per- és végrehajtási költségekre is vagy sem ; egyben meggyőző indokokkal alátámasztva fejtette ki azt a — nézetünk szerint egyedül helyes — álláspontot, hogy az említett járulékokat a törvényes zálogjog hatálya alól kivonni nem lehet. Találó gyakorlati példák felsorakoztatásával mutatott rá ezután azokra a harmadik személyeket érintő kirívó igazságtalanságokra és méltánytalanságokra, amelyekre a Vh. Törv. 72. §-ának alkalmazása — a törvényszakasz szerencsétlen szövegezése következtében — a gyakorlatban vezet. Foglalkozott az előadó a törvényes zálogjogok összeütközésével, hangoztatva, mennyire szükséges volna, hogy a kir. Kúria a rangsort illető kontravers kérdésekben elvi jelentőségű határozatokat hozzon. Előadásának befejező részében azokat a részben igen lényeges újításokat ismertette, amelyeket a Polg. Tvk. Jav. a törvényes zálogjog tekintetében tartalmaz. Rámutatott arra a jelentős haladásra, amelyet a Jav. (biz. szöveg) 12)^. §-a a Vh. Törv. 72. §-ával szemben mutat, ismertette a Tervezet vonatkozó 1547. §-át is, amely — figyelemreméltó indokokkal támogatott nézete szerint — az általa javasolt módosított szövegezéssel a Jav. szövegébe visszaállítandó volna. Találó kritikai megjegyzésekkel kísérte a Jav. 609. §-át, amely a ójj. § szerint a törvényes zálogjogra is alkalmazandó és amely szerint a hitelezőnek joga van a zálogtárgyat minden bírói közbenjárás nélkül nyilvános árverésen eladni. Befejezésül rámutatott arra, hogy azok a gyakori inconvenientiák és érdekösszeütközések, amelyeket a nagyszámú titkos törvényes zálogjogok fennforgása hoz magával, ha nemis kiküszöbölhetők, de mindenesetre enyhíthetők és enyhítendők is volnának, részben törvényhozási úton, részben pedig a felsőbírói gyakorlat útján : a köz- és magánjogi természetű törvényes zálogjogok egymáshoz való viszonyának és rangsorának szabályozásával és harmadik jóhiszemű hitelezők jogos érdekeinek fokozottabb megvédésével. Dr. M. L. — A Magyar Jogászegylet teljes-ülésén dr. Geöc\e Bertalan ügyvéd, március 19-én előadást tartott: *iNem\eikö\i magánjogi elvek a Vegyes döntőbíróságok judicaturájában* címmel. Előadó ismertette, hogy ezen bíróságok miként alkalmazzák a nemzetközi magánjognak a honosságra, valamint a jogalkalmazásra, a törvények ütközésére vonatkozó elveit. ítéletek ismertetésével bizonyította, hogy a Vegyes döntőbíróságok, bár nem minden elfogultság nélkül, de eredeti, sablonmentes módon, jelentékes tudományos felkészültséggel alkalmazzák a nemzetközi jog elveit. A természetes és jogi személyek honosságának előkérdése a Vegyes döntőbíróságok illetékességének szempontjából is elsőrendű jelentőséggel bír, mert ezen bíróságok csak vegyes honosságú felek ügyeiben ítélkezhetnek. Tekintve, hogy a békeszerződésnek a honosságra és az optálásra vonatkozó rendelkezései meglehetősen homályosak s hogy a jogi személyek honosságát illetőleg egyáltalán nem tartalmaznak útmutatást, a Vegyes döntőbíróságok kénytelenek a nemzetközi magánjog tudomány-anyagából meríteni. Ismertette előadó a cseh kormány védekezését a legutóbbi Lugánóban tartott Magyar-Csehszlovák döntőbírósági tárgyaláson, amelyen a tisztviselői illetményperekben