Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám - Szovjet-Oroszország büntetőjoga

SZEMLE. lehetne segíteni azon, hogy a hozzátartozók fedél alatt várhassák meg, míg átveszik tőlük az elemózsiát, úgy fedél alatt, hogy ne kelljen az elemózsia­hozással palám et publice meggyónniok, hogy valakim, fiam, lányom, fér­jem, apám — van «odabenn.» Apró dolog, — egy porszem. Dc szív­dolog ! Apró dolgokkal is nagyot segíthetünk apró emberek nagy bajain ! Mert ha elázik a napi elemózsia nagy baj ! És az is, ha ki kell állani a pellengére, hogy apam, férjem, lányom vagy —akár a szeretőm aznap élelmet kapjon. Bizonyosan nem szokott arra járni déltájt, pláne zuhogó esőben, a kir. ügyészség kitűnő elnöke. - Dr. Schuster Rudolf a szabadalmi felsőbíróság elnöke a Wiener Juristische Gesellschaft felkérésére e jogi egyesület f. é. február 23-i teljes ülésén a magyar magánjogi reformokról előadást tartott. Előadása főként a következő kérdésekkel foglalkozott: 1.) Oly elidegenítési ügylelek a mely ingatlanokra vonatkoznak csak akkor érvényes, ha a felek azt írásba fog­lalták, ezzel kapcsolatban ismertette és bírálta a 27. sz. polgári jogegységi döntvényt. 2.) A földbirtokreform magánjogi kihatásai, melyekre vonatkozó­lag a következő irányban fejtette ki nézeteit: a me^öga^d. ingatlanoknak jogügyleti átruházásához az e célra kijelölt hatóság részérőli jóváhagyás szükséges, ugyanígy haszonbérleteknél; az államot megillető elővásárlási jog; a visszavásárlási jog; a járadéklelek; családi tűzhely; és az oszthatatlan családi­birtok. •}.) Az 1924. XII. t. c. a társas házak; 4.) Biztosítéki jelzálogjog részkötvényeknél. 5.) Az 1923. XXXVIII. t. c. amelyszerint jelzálogjog szerezhető meghatározott mennyiségű és minőségű gabonának vagy más termények, vagy aranynak pénzbeli vagyonértéke, sőt ilyen ingók termé­szetben való szolgáltatása iránti követelés alapján. 6.) Az 1925. XV. t. c. a mezőgazd. hitelről, amíg az u. n. tulajdonjelzálogjogot hozta be jogrend­szerünkbe. 7.) Az 1923. X. t. c. az állatforgalmi szavatosságról, össze­hasonlítva a külföldi törvényhozásokkal is. 8.) Az 1923. XXXIX. t. c. a késedelmes adós által fizetendő kártérítéséről; ezzel kapcsolatosan az egész kamatkérdés. 9.) Szolgálati szei^ődések; munkaügyi bíráskodás. 10.) Az 1926. XVI. t. c. a magánalkalmazottak nyugdíja felértékesítéséről és ezzel kapcso­latosan a magyar felértékelési jog vázlatos ismertetése. 11.) Az 192;. XXXV. t. c. a pengő pénzről. 12.) Az 1924. XIII. t. c. a vendégfogadós­felelősségéről a vendégek által behozott ingók megsérülése vagy elveszése esetén ; összehasonlítás a külföldi törvényhozásokkal. Ezzel kapcsolatosan a 21. sz. jogegységi határozat a kávéházak, fürdők stb. tulajdonosainak, illetve bérlőinek felelőssége. — Mint e felsorolásból látható Dr. Schuster Rudolf a magyar magánjog fejlődésének egész komplexumát tárta fel az osztrák jogászközönség előtt, mely a kiváló jogi szakférfiú érdekes elő­adását nagy örömmel és hálával fogadta. - A Magyar Jogászegylet f. évi március hó 26-án tartott teljes ülésén Dezső Gyula egyetemi magántanár tartott előadást a törvényes zálogjogról. Rámutatott a törvényes zálogjog és a megtartási jog közötti mélyreható Itülönbségekre ; majd meghatározását adva a tágabb és szűkebb értelemben vett törvényes zálogjognak, foglalkozott a törvényes zálogjogok keletkezé­sével. Ismertette a római jog chaotikus törvényes zálogjogi rendszerét, amely túlhajtásaival — a titkos generális zálogjogok tömegével — az egész római hiteléletet valósággal aláásta ; majd a törvényes zálogjognak az osztrák, német és württenbergi jogban előforduló eseteivel foglalkozott. Rátérve hazai jogunkra, érintette a törvényes zálogjognak azokat a sok irányban elágazó eseteit, amelyet legkülönbözőbb törvényeink létesítenek, és pedig úgy közigazgatási és pénzügyi, mint magánjogi és kereskedelmi jogi

Next

/
Oldalképek
Tartalom