Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. sáról, az 51,702 1926. B. M. sz. rendelet (18.) a városok által szedett közszolgáltatások és díjak felemeléséről. A 1 16,357/1925. B. M. sz. rendelet az adóügyi jegyző hatáskörét vizsgálja (9.). Az 58,899/1926. B. M. sz. rendelet (1 2.) a községek egyesítésénél irányadó szempontokat állapítja meg. A 66.799/1925. B. M. számú rendelet (14.) a nők szavazati jogának a községi képviselőtestületi tagválasztásokon való gyakorlását szabályozza. A 65,290 1926. B. M. sz. rendelet (40.) pedig a községi költségvetéseknek pengőértékben való összeállításáról rendelkezik. A TŐZSDEBÍRÓSÁG 1926. ÉVI GYAKORLATA, írta : Dr. FRIGYES BÉLA. A valorizáció kérdésében az elmúlt évben említésre méltó, elvi jelentőségű határozatok nem láttak napvilágot. A bíróság változatlanul meg maradt eddigi, időközben a rendes bíróságok ítélkezésében is úgyszólván általánossá vált gyakorlata mellett, amely szerint jogcímre és vétkességre való tekintet nélkül egyedül a koronaromlás alapján mindent, de rendszerint mindent csak mérsékelten valorizál. Kölcsön, illetőleg ú. n. tiszta pénztartozás valorizálásának kérdésében tudomásom szerint az elmúlt évben sem volt alkalma a tőzsdebíróságnak ítéletet hozni. A kamatok kérdésében a tőzsdebíróság tudatában van annak, hogy a pénzpiac helyzete és a kamatoknak a tételes szabályokban megállapított mértéke között távolról sincs meg az összhang. A jelenlegi helyzetnek már meg nem felelő évi 18%-ot rendszerint 8, vagy 12%-ra szállítja le s az 1924 április és 1924 dec. 10-ike közötti időre, amidőn az írott jogszabályok szerint heti 2% volna a kártérítés, illetőleg kamat, legfeljebb i%-ot szokott megítélni. (1192 1924, 1193/1924 stb.) Ennek az alacsonyabb kamatlábnak alkalmazását a bíróság azzal indokolja, hogy 1924 tavasza óta a korona értéke állandó, a törvényben, illetőleg rendeletekben megállapított kamatláb a pénzpiac helyzetének meg nem felel és ilyen magas kamatok megítélése az adóst méltánytalanul sújtaná és a hitelezőt méltánytalan előnyökhöz juttatná. Sajnálatos, hogy a bíróság, — hacsak súlyos méltánytalanságot nem akar elkövetni, — szembehelyezkedni kénytelen a jog irott betűjével, ami azért is aggályos, mert egy olyan kérdésben, amely minden perben és minden késedelmes fizetés esetén felmerül, jogbizonytalanságot teremt. Helyes, ha a késedelmi, illetőleg perkamat valamivel magasabb a forgalomban szokásos kamattételeknél, ha a késedelmi kamatokban egy bizonyos pönális elem is bentfoglaltatik. Kívánatos ez a kis felfokozás, hogy az adósokat ez is ösztönözze tartozásaik pontos fizetésére. Nagy diszparitásnak azonban nem szabad lenni a késedelmi, és a pénzpiacon szokásos kamattételek között. Most már azonban az évi 18% kamat hosszú idő óta aránytalanul magasnak tekinthető. Amidőn a törvényhozó az 1923 : XXXIX. tc.-ben, a nehézkes törvényalkotás helyett rendeleti útra utalta a késedelmi kártérítés, illetve kamatláb mindenkori megállapítását, nyilván azt várta és kívánta, hogy a kormány, amely kezét a gazdasági élet ütőerén tartja és amelynek módjában áll a szükséges intézkedéseket rendeleti úton gyorsan életbeléptetni, a mindenkori változó viszonyoknak megfelelően fogja az