Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Törvény és bíró

TÖRVÉNY ÉS BÍRÓ. amelyek a törvényhozás alkalmával mintául szolgáltak, vagyis másszóval és röviden : a bíró kötelessége megállapítani a törvénynek objektív értelmét. A törvény alapjául szolgáló gondolatot a törvény keretein túl csak a törvényhozás építheti tovább, nem pedig az ítélőbíró. Ezzel a felfogással szemben találkozunk egy másik radikálisabb, modernebb felfogással is, t. i. azzal, hogy a bírónak nem csupán a torvényben rejlő jogszabályoknak objektív értelmét kell kutatni és alkalmazni, de a bíró fel van jogosítva a törvényben rejlő jogszabályban lefektetett jogi gondolatot a gyakorlati élet szükségéhez képest továbbfejleszteni, és ezen úton a törvény keretein túl is a tételes jogot új jogszabályok alkotásaival kiépíteni. Ezen második felfogás a bírót felruházza valóságos jogalkotó jogszabályt teremtő tevékenységgel. Meg kell mindenekelőtt jegyeznünk, hogy a bíróságnak jogfejlesztő és jogalkotó tevékenysége nem minden törvényi jogszabállyal szemben alkalmazható, mert vannak törvények, amelyek nem tűrik a továbbfejlesztést, ezek az úgynevezett nem hajlítható, vagyis merev jogszabályok. Regelsberger: Starre Gesetznorm-nak nevezi ezeket. így pl. a gyámi törvénv szerint a teljeskorúság a személy életkora 24. évének elteltével éretik el. vagy a kiskorúnak atyai hatalom vagy gyámság alatt kell állnia, vagy a külföldön tett végrendeletek alaki külkellékek tekintetében akkor is érvényesek, ha azon ország jogszabályainak, amelyben keletkeztek, megfelelnek ; azok a jogszabályok, amelyek a törvényes kamatlábat megállapítják stb. stb. Hiába gondolná a bíró, hogy a legnagyobb méltánytalanságra és igazságtalanságra vezetne, ha a konkrét esetben a még 24. életévét be nem töltött egyént nem tekintené teljeskorúnak, ha méltánytalannak, sőt jogtalannak találná a törvényes kamatlábnak a nagyságát stb., stb., mert ezen úgynevezett merev és hajlíthatatlan jogszabályok oly törvényi jogszabályok, amelyek feltétlenül alkalmazandók, ha még oly szigorú és még oly nyomasztó is a törvény, amely ezeket előírja, Per quam durum sed ita lex scripta. Igaz, hogy a hajlíthatatlan jogszabályok mellett vannak olyan törvényi jogszabályok is. amelyek egy általános jogi gondolaton épültek fel, ide soroljuk különösen az úgynevezett kerettörvényeket. Ezen esetekben teremtőleg, új jogszabályokat alkotólag léphet fel a bíró, sőt ezt tenni kötelessége is, — mondják a szabad jogalkalmazás hívei — ha a gyakorlati élet szükségletei ezt így kívánják. A törvények ezen második kategóriáját fejleszthető törvényi jogszabályoknak szokás nevezni (ausbaufáhige Gesetznormenj. A szabadabb felfogást valló iskolának a hívei rámutatnak arra, hogy a törvénymagyarázatok különböző nemei és az analógiák, tehát az analógia legis és az analógia juris nem vezetnek mindig kellő eredményre és így a bíró csak két dolog közt választhat : vagy azt mondja, nem tudom eldön-