Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

i86 BÍRÓI GYAKORLAT. eső pergátló körülmény. A határozat azért is téves, mert ha ez a hiány nem is volna a 180. § alá vonható, akkor is a 75- § szerint az eljárást, ha a hiány nem pótoltatik, ítélettel hivatal ból meg kell szüntetni. Egyébként a 75. §, amelynek 1. bekezdése a felhatalmazás hiányának hivatalbóli észleléséről szól, a 3-ik bekezdésben külön is hivatkozik a 181. §-ra, amely a pergátló kifogásoknak ítélettel való eldöntéséről intézkedik. Az ügyvéd által képviselt felet a bíróság a bizonyítás iránya, módja és elmulasztásának következményei iránt kioktatni és a bizonyítékok felkutatása és beszerzése tekintetében nyomozást teljesíteni nem köteles (III. 2534, 1925. Pd. XI. 1 10.). A bíróság a tanúvallomásokat egyes részeiben önállóan is mérlegelheti, minélfogva az a körülmény, hogy a bíróság a tanú vallomását valamely részében aggályosnak találta, nem állhatja útját annak, hogy az illető tanú vallomása egyéb részeiben bizonyítékul elfogadtassák (I. 610/1924. Pd. XI. 72.). Haqascági perekben a család legszűkebb körében előforduló cselekmények és viselkedés tekintetében a bizonyítékok szabad mérlegelésének és a közvetett bizonyításnak tág tere lévén, nem lehet a tanubizonyítást azon az alapon mellőzni, hogy a tanuk tudomása csuk bemondásokon és panaszkodásokon alapszik (III. 515/1925. Pd. XI. 32.). A fél eskü alatti kihallgatása nem mellőzhető azon az alapon, hogy a fél már személyesen meghallgattatott íVI. 6937 1925. Pd. XI. 113.). A kártérítési kötelezettségnek jogerős közbenszóló ítélettel történt megállapítása nem zárja ki a kárt megosztó végítélet hozatalát (IV 6837/1925. Pd. XI. 21.). Mert a kármegosztás feltételei fennforgásának megállapítása a követelés mennyiségének keretébe tartozik (IV. 6820/1925.). A fellebbviteli felülbírálásnak alapja nem a szóval kihirdetett, hanem az írásba foglalt ítéleti indokolás; közömbös tehát, hogy az egyik a másikkal megegyezik-e (II. 1282/1925. Pd. XI. 24.). A jogerősen megítélt összeg valorizációja új keresettel szorgalmazható (I. 5441/1924. VII. 4040/1925. Pd XI. 27. és 80.). Az eredeti adós ellen hozott ítélet az adósság átvállalójára, aki a perben nem vett részt, ítélt dolog hatályával nem bír, utóbbi tehát az új perben szabadon védekezhetik (VII. 3503/1926.). A kényszeregyezségi eljárásban csupán a szavazati jog szempontjából hozott határozat a zálogjog fennállása kérdésében nem res judikata (VII. 3866/1926.).