Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLA T. A lakásrendelet által külön eljárásra utalt perenkívüli bérmegállapítási jogviták a rendes bírói eljárás keretéből ki vannak rekesztve. A rendes bíróság azonban felülbírálni tartozik, vájjon a lakásrendelet értelmében perenkívül elbírált kérdés tényleg oda tartozott-e (VI. 528/1926.). Ha a bíróság a peres felek törvényes gyermekei elhelyezése és tartása felől a bontóperbeli ítéletben már határozott, a tartásnak a változott körülmények miatti felemelése kizárólag a gyámhatóság hatáskörébe tartozik (III. 1849/1925. Pd. XI. 99.). Az előzetesen végrehajható ítélet megváltoztatása és a kereset jogerős elutasítása esetében a felperes nemcsak az alperes által a végrehajtás elkerülése végett önként fizetett összeget tartozik visszafizetni, hanem kártérítés címén azt a kereskedői nyereséget is megtéríteni tartozik, amelytől az alperes a pénz nemíorgatásából kifolyólag elesett és amely a törvényes kamatot is meghaladhatja (VII. 345/1926.). Az, hogy a mulasztást a kézbesítés szabálytalansága okozta, igazolás útján is orvosolható, de az igazolással felmerült költség ily esetben is az igazolással élőt terheli ^VI. 1685/1926. Pd. XI. 9 1.). A költségre vonatkozó döntés téves, mert a Pp. 431. §-a nyilván azt az esetet tartja szem előtt, amikor mulasztás jogi értelemben fennforog és mert nem méltányos, hogy a bírósági közeg hibájából felmerült költséget egyedül az egyik fél viselje. A kereset teljes elutasítása mellett a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, ha a teljesítés lehetetlenülését előidéző körülmény a felek egyikét sem terheli és így mindegyik vétlen abban, hogy az ügylet nem ment foganatba (IV.5012/1925.). A határozat eltér a Pp. 425. § parancsoló rendelkezésétől. Nem rétlen a mulasztás, ha az ügyvéd a fellebbezési bíróság székhelyétől távoleső városban a felülvizsgálati határidő utolsó napját közvetlenül megelőző napon és pedig akkor is csak este 7 órakor adta postára a felülvizsgálati kérelmet (V. 127/1926.). A váltó alapján kibocsátott fizetési meghagyás ellen benyújtott kifogás útján indult törvényszéki perben a felülvizsgálat megengedettsége a pertárgy értékétől függ; de az értékmegállapításnál a meghagyásnak kifogással meg nem támadott része figyelmen kívül hagyandó (VII. 1224/1926.). Az a körülmény, hogy a kereseti követelés egy részére vonatkozóan az elsőbírósági marasztalás jogerőre emelkedett és a kereseti követelésnek ezt a részét az alperes a felperes bejelentése szerint már teljesítette, a felülvizsgálat szempontjából irányadó perérték meghatározásánál figyelembe nem jöhet és