Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. »79 a felperes) érdekében levőnek minősítették, ennélfogva a keresetet elutasították. (K. VII. 2382/1926.) Midőn az alapszabályokban a közgyűlés helye nincsen megállapítva, a Kúria szerint az igazgatóság szabadon határozza meg mindenkor a közgyűlés megtartásának helyét azzal a korlátozással, hogy a részvényeseket a megjelenésben leküzdhetetlen nehézségek ne gátolják. (K. 3863/1925. Hdt. 52.) Ezzel szemben utalás történt arra, hogy az alapszabály, mely a közgyűlés helyét nem tartalmazza, hiányos (K. T. 157. §, 8. pont) és míg e hiány nem pótoltatik, a közgyűlés csakis a székhelyre volna összehívandó. Viszont a Kúria arra is hivatkozott, hogy az illető részvénytársaságnál a közgyűlés az előző években is mindig ugyanazon a helyen (Budapesten) tartatott meg. Ez évben lépett életbe a pengőmérlegről szóló rendelet, melynek értelmében az új értékelést 1926 április 30-ig összehívandó közgyűlésnek kellett elhatározni. Mint érdekes aktualitást megemlíthetjük, hogy a budapesti törvényszék mint elsőfokú bíróság, megsemmisítette azt a közgyűlési határozatot, mely az illető vállalat összes gépeit és felszereléseit 1 pengővel vette fel. A meghitele^ési ügylettel kapcsolatban változást és fejlődést mutat a joggyakorlat, midőn a meghitelező és a harmadik személy között közvetlen jogviszony létesülését állapítja meg és kötelezi a bankot, hogy a meghitelezésben foglalt kikötésekhez szigorúan alkalmazkodjék, melyeknek túllépésével eszközölt fizetések a megbízót nem terhelik. (K. IV. 5 3 5/1925. K. J.65.Í Abban az esetben, ha valaki belföldi bankot külföldi pénznek harmadik személy részére külföldön való kifizetésével bíz meg. nem vételi ügylettel kombinált megbízási ügyletről, hanem egyszerű bankutalásról lehet szó (K. VII. 5363 1924. Ht. 97.1 Az átutalás lehetetlenülése esetében az átutalással megbízott bank felszabadul az ügylet teljesítése alól és csak a korábbi állapot helyreállítására köteles. (K. VII. 3408/1925. Hdt. 2.) A jóhiszemű %álo°birtokos védelmével és a K. T. 29c). §-ának 2. bekezdésével helyezkedik szembe a Kúria, midőn a Btk. 61. §-ára való hivatkozással kimondja, hogy a büntetőbíróság által hozott ítélet alapján elkobzott tárgyra előzőleg szerzett zálogjog nem érvényesíthető. (K. IV. 1966 1924. Ht. 24.) Ha a valorizációs gyakorlat ezidei tömegén áttekintünk, úgy a mult évben megállapodott eredményekhez képest a valorizációra irányuló tendencia határozottan erősbödött, még