Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

i78 BÍRÓI GYAKORLAT. zetten említés történik arról, akár nem, a jogutódokra is kiierjed. Az az érv tehát, melyet a Kúria az érvénytelenség mellett felhoz, egyáltalán nem helytálló. Fontos gazdasági okok pedig a mellett szólnak, hogy a részvénytöbbség lekötése biztosítható legyen. Téves ez ítélet hivatkozása a K. T. 157. § 9. pontjára is, mert e szakasz csak a szavazati jog és annak miként való gyakorlásáról intézkedik és nem korlátozza a részvényeseket abban, hogy szavazati joguk tekintetében egymással megállapodásra lépjenek. Ezért remélnünk kell, hogy a Kúria téves határozata, mely kizárólag a jogutódokra utaló szövegezésen épült fel, egyéb esetekre nem fog alkalmazást nyerni, mert a többségi szindikátus éppen a legitim részvényesi érdekeket védelmezi. Ugyanez a határozat érvényesnek ismeri el az alapítók elővételi jogát bármely részvényes által eladott részvényekre. Itt is azonban nem a Kúria által érvényesített nyomós okok irányadók, hanem az, vájjon az alapítók ezt az elővételi jogot még az alapítási tervezetben biztosították-e maguknak vagy sem. Az új részvények elővételi joga a Kúria 3470/1923. sz. nagy feltűnést keltett feloldó végzése alapján csak fontos érdekből mellőzhető és egyáltalán nem úgy, hogy a részvények beiértékükhöz viszonyítva lényegesen alacsonyabb árfolyamon engedtessenek át harmadik személyeknek. (Lásd Jogállam 1925. évfolyam 211. lap.) E határozatot kiegészítőlég kimondatott, hogy az olyan közgyűlés, mely a régi részvényesek elővételi jogának gyakorlását túlrövid határidő (négy nap) kitűzése által teszi lehetetlenné, sikerrel támadható meg és a sérelmes közgyűlési határozat megsemmisítése nemcsak a megtámadó, hanem az összes részvényes érdekeinek megvédését célozza. (H. T. 37 k. IV. 2722/1924.) Viszont elutasíttatott a szabadkézből való alacsony értékesítésre alapított megtámadási kereset azon az alapon, hogy az értékesítési ár megfelelőnek mutatkozott annál is inkább, mert maga a felperes előző ajánlatában még alacsonyabb átvételi árat volt hajlandó megszabni az illető részvényekért. (K. IV. 61 18/1925. Hdt. 105.) Más esetben az új részvénykibocsátás az illető r.-t. szanálása czéljából történt és a M. A. H. vette át az új részvénytömegeknek egy jelentősebb pakettjét. Elég volt azt a tényt megállapítani, hogy a r.-t. válságos anyagi helyzetben volt és csakis ennek a szanálási megállapításnak a foganatosítása tette lehetővé fennmaradását (mely utóbbi körülmény a rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvéből tűnt ki); ezzel már a megtámadott határozatot az összes részvényesek (köztük