Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

JOGGYAKORLAT. "35 romlás mérvéhez képest az alperessel egyenlő arányban megosztani köteles. Minthogy azonban felperes a követelésének kiegyenlítéséig a biztosítéki összeget alperesnek visszaszolgáltatni nem köteles, a felek kölcsönös követelései összetalálkozásának időpontjául a fizetés napját kellett megállapítani. (Kúria 1926 dec. 22. P. IV. 1534/1926. sz.) Az ítélet eredménye, amennyiben a készpénztartozást is s különösen az annak biztosítékként jelentkező alakját — ahol a legkirívóbb a koronaromlás bukása — valorizálja, ha sok fenntartással is — csak örömmel üdvözölhető. De éppen ez a határozat mutatja, hogy a késedelem, mint a felértékelés feltétele, nemcsak teoretice, de az anyagi igazság szemüvegén nézve is, ma már tarthatatlan, még készpénzkövetelés esetén is. Reméljük, idővel majd elmarad a ma még kiemelt felértékelési feltétel is, minek folytán majd elmarad a ma még nemcsak szépséghibaként jelentkező ellentmondás is. Hosszú az út. . . Csak ne érjünk végére túlkésőn, amikor már a gazdasági élet az eddigi gyakorlat atmoszférája szerint rendezkedett be. Közli : Z. J. IV. Perjogi esetek. Perköltség megítélése sikertelen csatlakozási kérelem dacára. Az alperes felülvizsgálata sikertelen lett, ezért őt a Pp. 508. és 543. §-a értelmében 13 felülvizsgálati költségekben el kellett marasztalni, annak dacára, hogv a felperes csatlakozási kérelme sem vezetett eredményre, mert a felperes csatlakozási kérelme nem önálló perorvoslat, az csak az alperes felülvizsgálati kérelme folytán lett beadva s azzal több költség nem okoztatott. (^Kúria 1927 jan. 25. P. VII. 2824/1926. sz.) S\egényjog a perenkívüli eljárásban. Azok az okok, amelyek alapjai a törvény a vagyontalan félnek a peres eljárásban biztosítja a bélyegmentesség kedvezményét, a perenkívüli eljárás szempontjából is fennforognak. Ezért tiltó szabály hiányában a bírói gyakorlat a szegényjogon való bélyegmentességet a perenkívüli eljárásban is megadta. (Kúria 1927 febr. 1. Pk. I. 415/1927. sz.) Tö^sdeb íróság kikötése. A kereskedő peres felek közt a 2. alatti szerződés alapján létrejött bizományi, tehát kereskedelmi ügyleteikből felmerült, a kereset tárgyául szolgáló követelés tekintetében létrejött tőzsdebírósági kikötés érvényességének a Ppé. 24. §-a értelmében hatályában fenntartott 1881 : LIX. tc. 94. §-a bj pontja szerint nincs más feltétele, mint az, hogy a tőzsdebíróság iránti szerződés írásba legyen foglalva. Ennek a követelménynek pedig a peresfelek által aláírt fennebbi okirat megfelel. Ezzel szemben a különbírósági kikötés hatályossága szempontjából semmi jelentősége nincs annak, hogy az okirat keltezve nincs és hogy annak aláírása nem előttemező tanuk jelenlétében történt. (Kúria 1927 jan. 26. P. IV. 3112/1926. sz.) Bírói letét. Az alperes a felpereseknek a részükre a végrendeletben rendelt fejenkénti ílooo K-t az örökhagyó halála után felajánlotta, — majd miután ezek nem fogadták el — bírói letétbe helyezte s a nevezett felperesek részére való kiutalását kérte. A járásbíróság a letétet elfogadta s az elfogadásról úgy az alperest, mint felpereseket értesítette, a kiutalás kérdésében azonban nem határozott s ezt utóbb sem az alperes, sem a