Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Eventuális kereseti kérelem

EVENTUÁLIS KERESETI KÉRELEM. 12J seti kérelem), amelyben való marasztalást felperes nem is kért. Gondoljunk pld. arra, hogy a vevő-felperes adás-vételből kifolyóan a teljesítést választotta, ezt vette keresetbe, a bíróság ezt elutasította és ugyanakkor hivatalból, a nélkül, hogy a felperes kérte volna, differenciában, kártérítésben marasztalja el az eladó alperest. Ha ez lehetséges, nyilvánvalóan lehetségesnek kell lennie az erre irányuló, tehát eventuálisan tartott kereseti kérelemnek is, mert hisz a bíróságnak hivatkozott eljárása a Pp.-nek a pluspetitióra vonatkozó szabályát is sérti. Akkor, amikor a bíróság egy valójában meg nem emelt, csak szupponált másodlagos kereseti kérelemben marasztal, voltakép nem tesz mást, mint megmondja, mit kellett volna tennie felperesnek, ha óvatos, egyben pótolja is a hiányzó felperesi előrelátást és gondosságot. Ha tehát felperes kifejezetten eventuális kérelmet terjeszt elő, ezzel lehetővé teszi a bíróságnak, hogy annak ne kelljen a pluspetitió tilalmát sértenie, amit a bíróság egyébként még mindig megengedhetőbbnek tart, mint azt, hogy eljárjon és voltakép mégse intézze el a jogvitát a felek között, holott azt uno ictu elintézhetőnek látja. V. Felperes rendszerint bizonyos kockázatmentes perlés vagy tempónyerés céljából fog az eventuális kérelem előterjesztéséhez folyamodni. Az ok pedig, amely erre késztetni fogja, vagy az, hogy 1. a tényállást nem ismeri és annak megállapítása oly körülménytől függ, amely nem a felperes ténye és amelyet nem ismerhet (pld. az árut eladónak rendelkezésre bocsájtotta, de nem tudja, hogy az ad hoc alkalmazott küldönce ezt közölte-e), vagy az, 2. hogy jogi bizonytalanság forog fenn a kérdésben, új gyakorlat van alakulóban, amelyet nem ismerhet és nem találhat ki. És vájjon már most csak ezekre az hogy úgy mondjam — objektíve indokolt esetekre korlátoltan kellene-e elismerni az eventuális kérelem megengedhetőségét} Habozás nélkül merem állítani, hogy nem ! Mert egyfelől minek kellene felperes helyzetét ok nélkül megnehezíteni, másfelől pedig célttévesztett dolog volna a per érdemétől elkülönítetten vitákat rendezni a felett, indokolt-e az eventuális kérelem beállítása vagy sem ? Ez annyi volna, mint anticipandó lefolytatni az egész pert azért, hogy a bíróság elbírálhassa, kérheti-e azt és úgy felp. amit és ahogy kér. Miután azonban a dizjunktive kettős kereseti kérelem nem mas, mint a régi kereset mellett kizáró kapcsolattal kezdettől fogva tartogatott új kereset, nézetem szerint ennek szabályai, vagyis az új kereseti kérelemre nézve felállított törvényi korlátozások erre is megfelelően állnak, így elengedhetetlennek tartom, hogy a másodlagos kérelem tárgya az elsődlegesével összefüggjön, hogy továbbá felperes az eventuális kérelmet legkésőbb az ítéletet megelőző tárgyalás bezárásáig terjessze elő Pp. 189. § 1. bek.). Akadály merül fel továbbá az eventuális kérelem megemelhetésével szemben, ha a másodlagos kérelemre az eljárás más neme 'pld. munkaügyi, váltó, lakfelmondási, házasság-érvénytelenítő vagy bontóperi eljárás) áll, mint az elsődlegesre nézve. Ha az elsődleges kérelem értékre tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartozik, a másodlagos pedig a járásbíróságéba, nincs akadálya annak, hogy a másodlagos kérelem az elsődlegessel együtt a törvényszék előtt terjesztessék elő (a 189. § bek. analógiájára), de fordított esetben, vagyis, ha az elsődleges kérelem a járásbíróság elé tartozik, a másodlagos azonban a törvényszékhez tartoznék, igen, vagyis az eventuális kérelmet a járásbíróság előtt nem lehet megemelni. Ha a másodlagos kérelem tekintetében kizárólagos illetékesség áll fenn, a bíróság azonban ezen illetékességgel nem bír, az eventuális kérelem szintén nem terjeszthető elő (a Pp. 189. ut. bek. analógiájára .