Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A francia korlátolt felelősségű társaság

A KRANCIA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG. 119 szabályok határozzák meg. Máskor is összehívhatják a tagokat közgyűlésre az ügyvezetők, ezek hiányában a felügyelőbizottság, ez utóbbi nem létében pedig az alaptőke löbb mint felét képviselő tagok. Érvényes határozathoz az alaptőke több mint felét képviselő tagoknak hozzájárulása szükséges. Ha ezt elérni nem sikerült, akkor ellenkező szigorúbb alapszabályi rendelkezés hiányában ajánlott levelek útján való másodszori összehívásra, illetőleg felszólításra a szavazatok többsége elég a határozatok érvényéhez, az alaptőkének bármilyen részét is képviseli. A törvény nem kíván tehát kifejezetten quorumot a határozatképességhez, mert hiszen írásbeli szavazás esetén ezt alig is tehetné. Ezt a hiányt azáltal igyekszik pótolni, hogy az első szavazásnál a határozat érvényéhez alaptőke szerinti többséget követel s ezáltal tulajdonképpen quorumhoz juttat. Szigorúbbak a törvénynek az alapszabálymódosításra vonatkozó rendelkezései. Alapszabálymódosító határozathoz eltérő alapszabályi rendelkezés hiányában a tagok oly többségének hozzájárulása szükséges, mely az alaptőke háromnegyed részét képviseli. Azonban, ilyen többségi határozat sem változtathatja meg a társaság honosságát s nem kötelezheti a társaság tagját üzletrészének növelésére. A német Nachschuss-nak megfelelő pótbefizetésekre tehát a tagok nem kötelezhetők. A társaság ügyeit az ügyvezetők (gerants) viszik. Az ügyvezetőket a társaság tagjai jelölik ki, vagy már az alapító szerződésben vagy kérőbb. Az ügyvezetők hatásköre a társaság tárgykörébe tartozó minden cselekményre kiterjed. Több ügyvezető esetén is, önállóan járhat el bármelyik, de ügyvezetőtársa vétójoggal bír. Az ügyvezetők hatáskörét azonban az alapszabályok szűkíthetik, de csak a társaság belső viszonyaira, az üzletvezetésre kiterjedő hatállyal, harmadik személyek irányában, vagyis a társasági képviselet körében az ügyvezetők hatáskörének bármily korlátozása hatálytalan. Az ügyvezetők kirendelése csak jogos okokból vonható vissza jogerős bírói határozat után. De az alapszabályok ettől eltérően rendelkezhetnek. A fel ügye lő bizottság az ellenőrzés szerve. Húsznál csekélyebb taglétszámú tarsaságban nem kötelező a felügyelőbizottság. Ezekben a társaságokban az ellenőrzés feladata, az ügyvezetésben nem részes egyes tagokra hárúl. A tagok felvilágosítása érdekében, minden tag a társaság székhelyén a leltárnak, a mérlegnek és a felügyelőbizottság jelentésének közlését kívánhatja. A felügyelőbizottság legalább három tagból áll. Tagjait a társas;ig tagjai közül az alapító szerződésben kell meghatározni. Időnkint választással jelölik ki újra a felügyelőbizottság tagjait. Az üzletrészek átruházását a törvény erős korlátok közé szorítja. Ez a korlátolt felelősségű társaság jellegének lényeges vonása. A törvény ki akarja zárni a közforgalomból a korlátlan felelősségű társaság üzletrészeit s az a kívánsága, hogy az üzletrész megszerzője tényleges társasági tagságra törekedjék s ne az üzletrészek árfolyam-változására spekuláljon. Ezért megtiltja, hogy az üzletrészekről forgalomképes értékpapírt állítsanak ki, sőt nem-tagokra üzletrészek csak úgy engedményezhetők, ha ahhoz a tagok oly többsége járult hozzá, amely az alaptőkének legalább háromnegyed részét képviseli. Olyan feltételek, amilyeneket alapszabálymódosításra ír elŐ a törvény. így akarja a törvény elejét venni annak, hogy nem kívánatos elemek férkőzzenek a társaságba. Hátránya azonban a rendelkezésnek, hogy a szükséges hozzájárulás megtagadása esetén, a tag üzletrészének rabja. A törvény tartalékalap létesítését kötelezően előírja.