Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Eventuális kereseti kérelem

I 20 D? BALLÁ IGNÁC A közkereseti, betéti és a részvénytársaságoknak a törvény megadja azt a jogot, hogy harmadik személyek jogainak épségben tartásával korlátolt felelősségű társasággá alakuljanak át. Az új kereskedelmi társasági formát a francia gazdasági körök és a jogász közvélemény általában kedvezően fogadták. Az 1925 március 7-iki törvény sokkal fiatalabb, semhogy hatásáról már alapos ítéletet lehetne mondani, annyi azonban mégis megállapítható, hogy e törvény — bár több helyütt rendelkezéseinek szövegezéséhez s néhol azok tartalmához is jogosan fér kritika — a kereskedelmi és jogi életben hézagot pótolt. EVENTUÁLIS KERESETI KÉRELEM írta : Dr. BALLÁ IGNÁC. Induljunk ki a következő esetekből: 1. A 1918 augusztusban egy gépberendezés elkészítését rendelte meg B-nél; a vállalati összeg 40,000 K volt, amelyre A 10,000 K-t nyomban kifizetett: a gép leszállításának két hónap múlva kellett volna megtörténnie, a hátralékos 30,000 K megfizetésének pedig további egy hó múlva. A leszállítás azonban nem következett be, a szerződő felek egyike sem sürgette a szerződés teljesítését. Sem A, aki a megváltozott gazdasági körülmények között már elállott gyáralapítási szándékától is, sem B, aki birtokon belül volt a gép és 10,000 K fizetés tekintetében, és aki nem ambicionálta, hogy romló koronában kapja meg a hátralékos vételárat. Végre hét év elteltével, tökéletesen megváltozott gazdasági viszon\ok között fellép A, és utalással arra a jogszabályra, amely szerint a hallgatásban nyilvánuló magatartásuk helyes értelme szerint a szerződéstől kölcsönösen elállottaknak tekintendők, kéri, B fizesse vissza az általa lefizetett 10,000 K-t az akkori érték 50%-ában valorizáltam B erre nem hajlandó és kijelenti, hogy kész a gépeket mai számlaértékben leszállítani, levonva abból az A által teljesített fizetés akkori értékének 50%-át. A erre keresettel lépett fel és a fentiekre hivatkozással kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest, hogy az a 10.000 K-t az 1918 augusztusi érték 50%-ában fizesse vissza, amennyiben pedig e kérelmének a bíróság bármely okból helyt nem adna, kötelezze fi-t teljesítésre azzal, hogy a 10,000 K fizetés nem az 1918 augusztusi érték 50%-ában, hanem ioo°/o-ában valorizálva vonassék le a gépek mai számlaértékéből. 2. Négy örökös megosztatlanul örököl egy ingatlant. Hárman közülük megegyeznek az ingatlannak egy bizonyos X vázrajz szerinti felosztásában; a negyediknek e megosztás nem felel meg, Y vázrajz szerinti felosztást kíván, nem járul ahhoz sem, hogy az ingatlan árverésen értékesíttessék. A három megegyező örökös keresetet indít a negyedik ellen és kéri, hogy a bíróság rendelje el az ingatlannak X vázrajzszerinti felosztását, amennyiben pedig e kérelemnek helyt nem adna, az ingatlannak árverésen leendő eladását. Vizsgáljuk meg a megpéldázott kereseti petitumok jogi természetét és azt, hogy figyelemmel perrendtartásunkra, lehetséges-e ilyeneket előterjeszteni ? II. Nyilvánvaló, hogy a példabeli kereseti petitumalakzatok az ú. n. kettős kereseti kérelmek birodalmába tartoznak, oda tehát, ahová a hal-