Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A francia korlátolt felelősségű társaság

i8 Df SCHULCZ FERENC mális számot a törvény nem szabja meg. Az eredeti kormányjavaslat úgy rendelkezett, hogy a tagok száma nem lehetett 50-nél több. azonban a képviselőház ezt a korlátot lerontotta. A francia törvény szerint a társaság eredeti alaptőkéjének legalább 2<;,ooo franknak kell lennie s ezen alul le sem szállítható. Az alaptőke felső határát a törvény nem határozza meg. — Drouets francia jogi író ezt helyteleníti. Nézete szerint helyes volna az újabb (1919-es és 1923-as) svájc törvénytervezetek mintájára az alaptőke maximumát is meghatározni, hogy így a korlátolt felelősségű társaság ne lehessen jogi keret ott, hol részvénytársasági forma alkalmazásának van helye. Az üzletrésznek legalább 100 frankról kell szólniok ; máskülönben névértekük különböző lehet, azonban mindig 100 franknak vagy többszörösének kell lennie, hogy így az üzletrészek szerint számított szavazateredmény megállapítása, valamint a társaság jövedelmének felosztása könnyebb legyen. Egy tagnak több üzletrésze is lehet. Jogilag tehát az üzletrészeknek nem kell egyenlő névértéküeknek lenniök, gyakorlatilag azonban szükségesnek mutatkozik, hogy az üzletrészek névértéke egyenlő legyen. A törvény 28. § teszi ezt gyakorlatilag szükségessé. E szakasz szerint ugyanis a tagok szavazati joga üzletrészeik számához igazodik. Fonák helyzet volna, ha különböző névértékű üzletrészek fennforgása esetén az egymilliós üzletrész tulajdonosa éppen úgy csak egy szavazattal bírna, mint az, akinek üzletrésze csak 100 frank. Az üzletrészeket, akár pénzbeli, akár nem pénzbeli betét ellenében kapja azokat a tag, mindjárt a társaság alakulásakor teljes mértékben liberálni kell. Nem szerencsés a törvénynek ez a rendelkezése, mert a pénzbeli üzletrészek teljes liberálásának kötelezettsége megnehezíti a társaságok alapítását s olyan terhet ró a tagokra, amelyből előnyt többnyire a társaság sem élvezhet, mert az azonnal befizetett egész alaptőkét ritkán tudja mindjárt gyümölcsözően felhasználni. A törvénynek a 9. i;-ban taxatíve felsorolt szakaszokban foglalt a megalakulásra előírt lényeges rendelkezései ellenére alakult társaság semmis. De a semmisségre harmadik személlyel szemben a tag nem hivatkozhatik. Az ilyen semmisségből a tagoknak vagy harmadik személyeknek okozott kárért, a semmisséget okozó tagok s első ügyvezetők, tíz évig korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. A francia törvény a társaság nyilvánosságát több irányban törekszik előmozdítani: 1. az alapító szerződést le kell tenni az illetékes békebíróság és kereskedelmi törvényszék irodájában (greffe-jében) : 2. az alapító szerződést kivonatban közölni kell a törvényes hirdetmények közzétételére kijelölt lapban; 3. a társaságot be kell jegyezni a helyi és a központi cégjegyzékbe. E mellett a törvény speciális és állandó publicitást is előír : megkívánja a társaság számláin, hirdetményein, közleményein, okiratain a társaság neve mellett a «Société á responsabílité limitée» toldatnak láthatóan s összes betűivel való kiírását s az alaptőke megjelölését. E rendelkezéshez a törvény büntető szankciót fűz. A társaság szervei: a közgyűlés, az ügyvezetők s a felügyelőbizottság. A társaság határozatait közgyűlésen hozza. Hogyha azonban a tagok száma a húszat meg nem haladja, közgyűlés tartása nem szükséges. Ilyenkor a szavazás írásbeli úton történik. A húsz tagot meghaladó társaságokban legalább évente kell közgyűlést tartani. A közgyűlés idejét az alap-