Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A francia korlátolt felelősségű társaság

A FRANCIA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGI TÁRSASÁG. tettel a törvényalkotó, a francia korlátolt felelősségű társaság a német Gesellschaft mit beschránkter Haftung-tó! lényegesen különbözik s eredeti alkotásnak mondható. A société a responsabihté limitée átmeneti alakzat a személy- és tőkeegyesülés között. Míg a német jogban a tőkeegyesülési jelleg domborodik ki erősebben, addig a francia jogban a személyegyesüléshez áll közelebb a korlátolt felelősségű társaság. A francia törvény nem definiálja a korlátolt felelősségű társaság lényegét, ez csak több rendelkezésének egybevetésével állapítható meg. A törvénynek kevés szerencsével és logikával fogalmazott első szakasza azt mondja: »A részvénytársaságokon kívül, amelyek a részvénytársasági jognak vannak és maradnak alávetve, alakulhatnak olyan társaságok, amelyekben egy tag kötelezettsége sem terjed betétjén túl. Ezeknek a társaságoknak a neve korlátolt felelősségű társaság s ezek a következő rendelkezések alatt állanak». Ez definíciónak hiányos és nem szabatos, törvényi rendelkezésnek bőbeszédű. Tömören határozza meg a francia korlátolt felelősségű társaság lényegét a törvénynek egyik legkiválóbb magyarázója: Georges Drouets. Szerinte ez olyan társaság, amelyben a tagok kötelezettsége csak betétjük erejéig terjed s amelyben forgalomképes értékpapírok nem képviselhetik az üzletrészeket, amelyeknek engedményezése egyedül a törvény által imperative megszabott feltételeknek megfelelően történhetik és amely társaság cégében tag neve is szerepelhet. A törvény kizárja a biztosító társaságokat (sociétés d'assurances). az li. n. tőkésítő társaságokat (sociétés de capitalisation) és takarékintézeteket ^sociétés d'épargne) ezen társasági forma választása alól. Különben bármilyen lehet a korlátolt felelősségű társaságok tárgya s ezek a társaságok alakjuknál fogva kereskedelmi társaságok. A strassburgi és a marseillei kereskedelmi kamara azt javasolták, hogy a törvény bankvállalatoknak is tiltsa meg a korlátolt felelősségű társasági formát, mert ez a keret nem nyújtaná a bankok részéről azt a biztonságot és azt a pénzügyi szilárdságot, amely pedig a gazdasági ügyekben sokszor járatlan ügyfeleknek érdeke. A francia képviselőház nem tette magáévá ezt a nézetet. Ellenkezőleg az volt az álláspontja, hogy ez a társasági forma kiváltképpen alkalmas lesz vidéki bankok részére. A társaság elnevezésénél is kifejezésre jut az a jelleg, hogy középhelyet foglal el a személy- és tőkeegyesülés között. A törvény ii-ik szakasza szerint a társaság elnevezhető a vállalkozás tárgya szerint, miként pl. a részvénytársaság vagy pedig tartalmazhatja az elnevezés egy vagy több tagnak nevét is, miként a közkereseti társaságoknál. A társasági szerződés magánokiratban is köthető. Az alapítás csak úgynevezett szimultán alapítással történhetik. A társasági szerződést az összes tagok aláírják, felosztják egymás közt az üzletrészeket s tilos az alapítóknak a nagyközönséghez fordulni felhívással. A törvény gátat akar szabni annak, hogy az üzletrészek tőzsdei forgalomban szerepelhessenek és a spekuláció tárgyává lehessenek s ezért megtiltja a társaságnak, hogy saját számlájára közaláírás utján értékpapírt bocsásson ki. Ez a tilalom csak a társaságra vonatkozik, a társaság tagjai saját számlájukra kibocsáthatnak közaláírás utján értékpapírokat: a társasagot pedig ez a tilalom nem akadályozza meg abban, hogy közaláírást nyisson másnak számlájára kibocsátott értékpapírok részére. Korlátolt felelősségű társaságot már két tag is alkothat: a maxi-