Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A francia korlátolt felelősségű társaság

Dí SCHULCZ FERENC Hiszen a büntető igazságszolgáltatás az, ahol az egyes eseteket nem lehet vagy nem szabad kaptafára húzni. Lehet, hogy a sablonos elbánással az elévülési határidőknek is kaptafára húzásával, külsőleg a mainál nagyobb egyöntetűséget érnénk el. de kétlem, hogv érdemlegesen is emelnők ezzel büntető igazságszolgáltatásunk színvonalát". A külső egyöntetűség szépen festhet kívülről, de az ily külső szépség miatt élő embereknek több szenvedést okozni, mint amit a törvény előír, ellenkezik az igazság lényegével. Ne féljünk tehát az individualizáció elvének és a korrekcionali^áció folyományainak minél szélesebb alkalmazásától. Ez a két nagy elv csak az igazság helyesebb és biztosabb megállapítására vezet, azok megszorítása pedig megakasztja vagy nehezíti annak érvényesítését. Csekélységem érzetében is bátor vag\ok óva inteni a főméit, kir. Kúriát az 59. sz. T. H. eltörlésétől. Ennek a szép múltú döntvénynek a hatályon kívül helyezése csak igazságtalan szigor és különböző anomáliák forrása lenne. A FRANCIA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG. írta: Dr. SCHULCZ FERENC. Már mintegy húsz évvel ezelőtt felszínre került Franciaországban az a kérdés, nem volna-e szükséges a kereskedelmi társaságoknak meglévő formáit olyan újjal kiegészíteni, amely a német Gesellschaft mit beschránkter Haflung-nak felelne meg. A francia részvénytársasági jog liberális rendelkezései mellett, amelyek a kis vállalkozások részére sem tették alkalmatlanná a részvénytársaság alakját, nem volt égetően szükséges a korlátolt felelősségű társaság meghonosítása s ezért az erre irányuló törekvés csak nehezen tudott megizmosodni. Uj helyzetet teremtett azonban a versaillesi béke. A meghódított Elzászlotharingiában a német jog szerint alakult számos virágzó korlátolt felelősségű társaság létezett. A közgazdasági érdekeknek is súlyos, sérelmével járt volna ezeket működésükben megzavarni s feloszlásra vagy más társasági forma felvételére kényszeríteni. A francia törvényhozás tehát arra törekedett, hogy megalkossa a korlátolt felelősségű társasági formát. Két előzetes új törvénytervezet nyilvánosságra jutása után az egyik Reville és Leredu képviselők, a másik Maillarde és Bureau) 1920 márciusában benyújtotta a francia kormány a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó törvényjavaslatát, amely 1925 márciusában vált törvénnyé. (Loi du 7 mars 1925 tendant á instituer des Sociélés á responsabüitó limiiée.) Az 1925 március 7-iki törvény a meghódított Elzász-Lotharingiában létező s a német jog szerint alakult korlátolt felelősségű társaságokat nem kényszerítette arra, hogy az új francia társasági formát öltsék magukra. Ezekre a társaságokra lokális jogként régi joguk (a német jog) volt kötelező. Az 1926 február 10-iki újabb törvény azonban a francia korlátolt felelősségű társaságot létesítő 1925 március 7-iki törvénynek alkalmazási körét kiterjesztette s a Haut-Rhin-, Bas-Rhin- és Moselle-ben a lokális (német) jog szerint működő korlátolt felelősségű társaságokat arra kötelezte, hogy legkésőbb egy éven belül alapszabályaiknak módosításával az 1925-ös francia törvény rendelkezéseihez alkalmazkodjanak. Bár az 1925-iki francia törvénynek némely rendelkezése egyes külföldi törvényekben is feltalálható s különösen a német jogra volt tekin-