Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A telekadósságról

A TELEK ADÓSSÁGRÓL. IO7 és pedig a tulajdonosnak a telekkönyvi hatóság előtt kifejezett egyszerű kívánságára. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a B. G. B. 1195. §-a értelmében a telekadósságról minden további feltétel nélkül bemutatóra szóló telekadóslevelet lehet kiállítani, nyilvánvaló, hogy a tulajdonos valóban igen könnyen eladósodhatik, ha a telekadóslevelet a maga részére kiállíttatja és azt, amikor pénzre van szüksége — esetleg jóval a névértéken alul — eladhatja és ezzel a hitelezőnek egyszersmind minden újabb telekkönyvi bejegyzés nélkül telekkönyvi jogot biztosíthat. Ezzel szemben a svájci ptk. telekadóssága, a Gült, éppen a mezőgazda szempontjából a legmegfelelőbb hiteleszköz. Igaz, hogy a Gült is önálló teher, amelyről adóslevelet állítanak ki s az adóslevél bemutatóra is szólhat, továbbá a tulajdonos nevére is kiállítható, de viszont eladósodásra vezető eszköz már azért sem lehet, mert az ingatlan terhelésének ez a módja csak az ingatlan hozadéki értékének bizonyos hányada erejéig van megengedve, mezei birtokra a haszonérték 2/3-ának, városi telekre az érték 3/s-ének erejéig (848. cikk). Az értékről a kantonális hatóságok állítanak ki bizonylatot és a kantonok anyagilag felelősek a becslés teljes gondosságáért. Ezek az intézkedések, amellett, hogy a Gültöt kb. éppen arra a körre szorítják, amikor az ingatlantulajdonos a közönséges jelzálogjog mellett is könnyen szerezhet rendes viszonyok közt kölcsönt, a hitelezőnek és a Gült későbbi megszerzőjének helyzetét is a lehető legnyugodtabbá teszik. Éppen a behajthatóság biztonsága és Gült forgalomképessége teszi azután lehetővé, hogy a törvény a Gültöt, a felek más megállapodásának hiányában, hosszúlejáratúvá teszi és a hitelező felmondását szűk körre szorítja. A svájci ptk. tehát néhány eltérő rendelkezéssel egészen más gazdasági tartalommal tudta megtölteni a telekadósságot, mint amilyen tartalma annak a német ptk. szerint van. A J. nem ismeri a saját telekadósságot, hiszen személyes adós nem is lévén, a saját jelzálogjog keletkezésével analóg eset a telekadósságnál fogalmilag ki van zárva. Nem követte a J. a svájci jogot a hitelező felmondási jogának kogens szabállyal korlátozásában sem. Ez utóbbi vonatkozásban csupán diszpozitív szabállyal állapítja meg a felmondás idejét egy évben és kifejezetten megengedi 32 évnél nem hosszabb időre a felmondás kizárását is (83. §). Ezekkel a rendelkezésekkel a J. igyekszik a telekadósságot egyfelől az eladósodási eszköz jellegétől megfosztani, másfelől a hosszúlejáratú hitelre alkalmassá tenni, de a telekadósság nem pusztán ezeknek a rendelkezéseknek a nyomán lesz alkalmasabbá a hosszúlejáratú hitelre, mint a közönséges jelzálogjog. A svájci jogban sem azért lett a Gült a hosszúlejáratú hitel eszköze, mert a ptk. ilyenné építette ki, hanem megfordítva, a svájci ptk. azért választotta ki a Gültöt a hosszúlejáratú hitel eszközéül, mert erre a célra a telekadósságot látta a legalkalmasabbnak. A telekadósság ugyanis az a teher, amely a lekötött ingatlan forgalomképességét a legkevésbbé csökkenti.