Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az egyszerűsített semmisségi panasz

AZ EGYSZERŰSÍTETT SEMMISSÉGI PANASZ. 47 S. E. felülvizsgálatától. Amivel szemben másrészt valóban sajátszerű, hogy az ítélkezési hatalomnak közmondásszerű feszítő ereje a Bp. alkalmazásában ily mértékben korántsem érvényesült, sőt büntető judikaturánkban a civilistől elütően valóságos hatalmi önkorlátozás nyilvánul meg. Igaz, ma már a múltnak muzeális emlékei közé tartozik az olyas határozat, hogy «tény mindaz, ami a bűncselekménynek törvény szerint alkotó eleme és minf ily bizonyítás tárgyává tehető, így tehát felülvizsgálatot nem tűrő tény a szándék is» (B. Dtár r. f. III. 77.), de bizonyára túlzottan általánosít az is, aki a büntetőügyi felülvizsgálat vérkeringésében frissebb áramlatnak intézményes meggyökeresedésére következtetne abból, hogy csaknem negyedszázaddal utóbb a Kúria B. II. 4220/1923. számú határozatában — nem ugyan a semmisségi panasz köre szempontjából, hanem az 1914 : XLI. tcikk alkalmazásában a rágalmazás és becsületsértés elhatárolásánál — végre tárgyiasított ismertető-jegyekkel és az élet és tudomány szempontjait kielégítő elvi kijelentéssel kísérelte meg alátámasztani a tény fogalmát. Nem vélek csalódni, mikor azt vitatom, hogy abban az esetben, ha az alsóbíróság ítéletének szerkesztésénél nem véti el az anyagi törvény körülírásának betűszerinti pontossággal való átvételét (Bp. 327. § 2. bekezdés a) pont): úgy mentől határozottabban jelent ki tényeket az ítélet a törvényes tényálladék egyes jogi alkatelemeinek alzatául, annál több és biztosabb lakattal zárta le a revizió elől mind a pernek lebonyolódását, mind pedig a tény megállapításának komplexumát és pedig arravaló tekintet nélkül, hogy a felmerült személyi és tárgyi bizonyító eszközökből, illetőleg jelenségül szolgáló gyanuokokból empirice és az empirikus megállapítások alapján azután logikailag helyesen jutott-e el az alsófokú bíróság kijelentett megállapításához. Mikép illeszkedik most már a bűnügyi felülvizsgálatnak e szerkezetébe a nemzetgyűlés előtt fekvő büntető novella javaslatának az az «egyszerűsítő» rendelkezése (80. §), amely szerint «abban az esetben, ha a semmisségi panasz elbírálására hivatott hatóság úgy találja, hogy az alsó (okú bíróság ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és a tényállás az iratok alapján helyesen megállapítható, a semmisségi panasz elbírálására hivatott bíróság a ténymegállapítást helyesbíti és a Bp. 387. §-ában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a törvénynek megfelelő határozatot hoz» ? Az «iratellenesség» valamint a ((helytelen ténybeli következtetés* nyilvánvalóan a Pp.-nek a felülvizsgálatot szabályozó 534. §-ából vétetett át, helyesebben: szakíttatott ki. Éppen