Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az egyszerűsített semmisségi panasz

48 Dr LENGYEL AURÉL a reprodukciónak, ez a részleges volta teszi azonban, hogy a javaslatban foglalt rendelkezés nem válhatott ősének lelke sze­rint való ismétlődésévé. A Pp. szerint ugyanis a felülvizsgálati bíróság, bár a megtámadott ítéletben előadott tényállásból indul ki, mindazáltal önállóan állapítja meg a tényállást. Ehhez mód­jában áll visszatérnie a tárgyalási jegyzőkönyvekre és azok mellék­leteire, amely forrásokból merítve ha valamely megállapítást iratellenesnek tart, vagy valamely ténybeli következtetést hely­telennek ítél, a megtámadott ítéletbeli tényállást analitikai szel­lemi művelettel maga helyesbíti, kiegészíti, módosítja és csakis az érzéki észrevevés alá eső állításokra vonatkozó szintetikat^ szellemi művelet van kizárva alakító tevékenysége köréből. Világos éhből, hogy a Pp. felülvizsgálatában az «iratel!enesség» és a «helytelen ténybeli következtetés*) kifejezések a mélység­mutató mércének ama fokai, amelyek jelzik, hogy a felsőbíró­ság a per anyagába mily határig nyúlhat vissza. A Bp. alkalmazásában azonban — ha a javaslat tör­vénnyé válik — az «iratellenesség» és «helytelen ténybeli követ­keztetés*) kifejezésekhez más jelentőség fűződik. Hiszen bün­tetőügyben az alsófokú bíróság ítéletében foglalt valamely meg­állapítás iratellenessége sem a Bp. sem a Bpn. szerint nem tehető semmisségi panasz tárgyává és ezzel kapcsolatban irat­ellenesség címén valamely megállapítás helyesbítése, kiegészí­tése vagy módosítása nem kérhető. Hasonlóképpen kifejezet­ten nem semmisségi ok a kiderített történés alapján eszközök valamely ténybeli összehasonlító következtetésnek tévessége sem és sorozatát idézhetném azoknak a határozatoknak, amelyek ki­zárják a revízió köréből az arra irányuló petitumot, hogy az érzékileg észlelhető ú. n. primár eseményeknek és jelenségek­nek tévesen történt appreciálása a józan köztapasztalat útmuta­tása szerint helyesbítessék és az ekként helyesbítendő tény­álláshoz fűződőén állapíttassák meg valamely semmisségi ok fenn­forgása. Ha már most fel is tesszük, hogy az utóbbi pont­ban a kívánatosan gyorsuló iramban tért fog nyerni a jövőben az a szabadabb szellem, amely a legfelső bíróság revizionális béklyóinak lazulását érleli: az iratellenesség orvoslásának jogát a javaslat szerzői mindenesetre csak azzal az elgondolással ru­házhatták a legfelső bíróságra, hogy ezt a jogot a revizionális fórum hivatalból, inquizitorikusan, a felek közreműködését mel­lőzve és jogvédelmi biztosítékok nélkül fogja gyakorolni. Itt már lehetetlen rá nem ismernünk arra, hogy a javas­lat kritikus §-ának közvetlen szülője tulajdonképpen az 1915. évi gyorsított bűnvádi eljárás, amelynek ideológiájával — okaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom