Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Dr. Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga [könyvismertetés]

SZEM LE. fesztésre válasz eddig nem érkezvén, a volt magyar és jelenleg román állampolgárok házassági perei egyelőre függőben tartandók. Legfelsőbb bíróságunk állásfoglalása szükségesnek mutatkoznék azon keleti államok honosainak (pl. szerb, bolgár, török) házassági pereiben is, amely államok felfogása szerint a házasság érvényességéhez egyházi kötés szükséges, amelyet csak egyházi fórum bonthat fel. Ez államok honosai ugyanis ha csupán egyházilag kötöttek házasságot, magyar bírósághoz nem fordulhatnak (H. T. 116. §.). mert saját államuk az egyházi kizárólagos bíráskodást írja elő, amennyiben pedig csupán polgári házasságot kötöttek, a magyar bíróság eljárhat azért, mert saját államuk bíróságaihoz azért nem fordulhatnak, mivel az a házasságot nem létezőnek tekinti. Vitás ellenben a magyar bíróság hatásköre abban az esetben, ha az állampolgárok egyházi és polgári házasságot kötöttek. Dr. Scholtz Géza miniszteri tanácsosnak a Jogtudományi Közlöny 1926. 1., 4., 5. és 7. számaiban rendkívüli alapossággal kifejtett álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy a polgári házasságot a magyar bíróság az egyházi házasság felbontásától függetlenül is felbonthassa, viszont előadónak a budapesti kir. ítélőtábla által indokai alapján helybenhagyott j 1\2o6;IQ2$. számú ítéletében kifejtett álláspontja szerint a magyar bíróság a polgári házasság felbontásának elbírálásába csak abban az esetben bocsá)tkozhatik. ha az egyházi kötelék az egyházi fórum által már felbontatván, a házasfelek hazai joga szerint közöttük kötelék már nem létezik. Végül rendkívüli jelentőséggel bírnak legfelsőbb b'róságunknak az orosz-szovjetházasság érvényessége tekintetében való sürgős állásfoglalása, e tekintetben előadó a magyar kir. igazságügyminisztérium és a budapesti kir. ítélőtábla álláspontjával szemben, amely a szovjetházasságot nem létezőnek tekinti, a Jogtudományi Közlöny 1926. évi 7. számában megjelent cikkében kifejtett azt a felfogását ismertette, mely szerint az ilyen házasság nem létezőnek jogilag nem tekinthető. A\ Ügyvédi Körben november 18-án dr. Gold Simon ügyvéd előadást tartott a biztosítási díj késedelem fizetéséről szóló törvényjavaslatról. Előadó szerint a magyar kereskedelmi törvénynek a biztosítási jogot tárgyaló intézkedései a drezdai javaslatból vették át azt a jogszabályt, hogy a díjnemfizetés megszűnteti az ügyletet, aminek folytán tisztán a biztosítottnak kényekedvétől függ annak betartása. Ez a jogállapot sérti a biztosítók érdekeit, akik nem számolhatnak biztosítási állományukkal, megdrágítja a díjakat , és tág kaput nyit az ügynöki üzelmeknek. Ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetését célozza a jelen törvényjavaslat, melynek 13 szakaszban közülök 3 formális - - a következő kérdésekre kell megfelelnie : Mondja-e ki csak egy-két szakaszban a 48^. $ 4. és 505. § 3. pontjainak hatályon kívül helyezését vagy szabályozzon-e egyéb idevágó kérdéseket is ? Tegyen-e különbséget a kár- és az életbiztosítások közt ? Ha kötelező is a szerződés: a szokásos teljes tíz éven át fenn kell-e a biztosítottnak tartania? és mely esetekben szűntetheti meg a biztosító.- Nevezetesen díjnemfizetés esetében jogosult legyen-e automatice megszűntnek tekinteni, mint jelenlegi törvényünk teszi, vagy meg kell-e a megszűnés előtt intenie a biztosítottat: Amíg a biztosított a díjat ki nem fizette, visel-e a biztosító kockázatot és visel-e kockázatot abban az esetben, ha perli a díjat, de az még be nem folytr Oszthatatlan-e az évi díj? Nem kell-e egyidejűleg a biztosítási ügynöki kérdést is szabályozni ? és bírjon-e a hozandó törvény visszaható erővel ? A javaslat két §-ból álló általános restében a díjak esedékességét, a biztosítási időszakot, az egyszeri díj jelentőségét szabályozza. A kárviqtósításnál megállapítja, hogy ha a díj a biztosítás hatályának beállta után fize-