Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - Dr. Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga [könyvismertetés]
568 SZEMLE. tendő, úgy meg kell a biztosítottat inteni a 50 napon belüli fizetésre. Ha ennek eleget nem tesz, úgy a biztosító választ, hogy perli-e a díjat vagy megszűntnek tekinti az ügyletet. A míg a biztosító elállását ki nem jelentette, a biztosított jóváteheti késedelmét. A javaslat megadja a biztosítottnak a jogot, hogy hat év eltelte után a biztosítást felmondhatja, mert a viszonyok változása- következtében a felbontás a biztosítottnak érdeke lehet. A javaslatnak ez az intézkedése sok elégedetlenséget szított. A biztosítók tiltakoznak a felmondás megengedése ellen arra utalva, hogy azt a külföldi törvények sem adják meg. A gazdaközönség szerint pedig túlhosszú az idő. Előadó véleménye szerint a negyedik év végére volna a felmondás megengedhető, mert ily hosszú idő alatt mindkét érdekeltnek viszonyai oly nagy változásoknak lehetnek kitéve, hogy a további lekötöttség túlmerevnek látszanék. Az életbiztosításnál a javaslat csak az első időszakra járó és azt a díjat engedi érvényesíteni, amelynek fizetésére a biztosított külön kötelezettséget vállalt. Arra az esetre, ha felmondás nélkül szünteti meg, ilykép a biztosított az ügyletet, a biztosító szerződési bírságot köthet ki, mely negyedévi díj összegét meg nem haladhatja. Előadó helyesli e szabályozást, mert a Biosz se nehezményezte és három évi díj lefizetése után a biztosítás amúgy is felbontható és tőkésítés vagy visszaváltás esete áll be. A javaslat utasítja a kormányt, hogy a biztosítási ügynökök jogállásának szabályozásáról minél előbb terjesszen elő törvényjavaslatot és egyúttal felhatalmazza, hogy addig is a kérdést rendelettel szabályozza, melyet be kell utólag a törvényhozásnak jelenteni. A javaslat visszaható erővel ruházza fel a törvényt, amit előadó nem helyesel. A bírálata ellenére is előadó örömmel üdvözli a javaslatot, mint komoly munkálatot, mely alkalmas lesz arra, hogy biztosítási jogunknak rég érzett hiányait orvosolja. A\ Országos \JgYvéás\övetség budapesti os\lályának választmánya dr. Mes\Unyi Arthur elnöklete alatt december hó i-én ülést tartott, amelyen a tisztikar beszámolt a Szövetség a budapesti bíróságok ügyviteli zavarainak orvoslása tárgyában indított akciójának eddigi eredményeiről. Dr. Wagner György előterjesztésére a választmány elhatározta, hogy mozgalmat indít az ügyvédi munkakör szélesbítése iránt a közigazgatási (városi) hatóságoknál. Elfogadták dr. Bíró László indítványát, amely azt célozza, hogy tegyen lépéseket az ügyvédszövetség aziránt, hogy a budapesti központi kir. járásbíróság épülete teljes egészében adassék vissza eredeti rendeltetésének. A% Országos Ügyvéds\övetség budapesti osztálya és a Civdjogászok Vitatársasága dr. Mes^lény Arthur elnöklete alatt vitaülést rendezett, amelyen dr. Deutsch Maurus becsi ügyvéd az ottani magyar követség jogtanácsosa előadást tartott az osztrák kén\szeregyezségi jogról. •— A Magyar Jogászegylet pályázata. Ozv. Emmer Kornélné a Magyar Jogászegylet iránt megnyilvánuló pártfogásának jele gyanánt 2500 cseh koronát adományozott az egyletnek, mely ezt az összeget pályadíjként tűzte ki a következő tétel kidolgozására: «Mely perenkívüli eljárások hatékonyabb kifejlesztése volna legalkalmasabb a perek számának csökkentésére .-» A pályázatok benyújtásának határideje 1927 szeptember jo.